„A mostani helyzetnél az is jobb lenne, ha bezárnák a színházat. Az egyik kollégának a minap felmondták az albérletét, mert nem tudta kifizetni” – tájékoztatta lapunkat Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója. Úgy tudjuk, az sem kizárt, hogy éhségsztrájkba kezdenek a 120 ezer forintos átlagkeresetű munkatársak.
Mindezt azért, mert három állami fenntartású budapesti színház – a Magyar Színház, a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház – fővárosi átvételéről dönthetnek a közeljövőben, valamint arról, hogy a Budapesti Operettszínházat átadják a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (NEFMI).
Szűcs Miklóst a lebegtetés és a bizonytalanság háborítja fel leginkább. „A magyar állam nem fizeti ki a munkatársait, egyik nap ezt, másik nap annak ellenkezőjét mondják, nem tudjuk, mi lesz. A decemberi bérrel, 27 millió forinttal tartozik az állam, amit január 5-ig kellett volna, hogy kifizessenek. Nyilván a januárit sem fogjuk megkapni, fogalmam sincs, miből élünk majd meg. A januári előadásokra elkeltek már a jegyek. Már tavaly is 40 százalékkal kevesebb támogatást kaptunk. Körülbelül ugyanannyiba kerül az államnak, ha játszanánk az évad végéig, mintha kirúgnának minket. Úgy tudjuk, a vagyonkezelő, a tulajdonos és a minisztérium tárgyal most.”
2013-től az új előadó-művészeti törvény értelmében az első, kiemelt kategóriába tartozna a színház, külön költségvetéssel. „Az idei évet kellene átvészelni” – mérlegel keserűen a direktor, aki még december 15-én kapott levelet Skultéty Lászlótól, a NEFMI gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárától, miszerint január 1-jétől nem tudja a minisztérium finanszírozni a Budapesti Kamaraszínházat. Azonban a 2000-ben kötött szerződés szerint a fővárosnak való átadásig köteles a minisztérium finanszírozni a teátrumot, tehát az igazgató szerint a felmondás jogszerűtlen.
A Játékszín igazgatója is tehetetlen. „Ha nem kapunk segítséget, márciusban nem biztos, hogy lesz előadásunk. Mi nem is tudunk tárgyalni a minisztériummal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a tulajdonosi jogkört gyakorló szerv, a NEFMI és köztünk ő közvetít. Különböző iratokat, számításokat kérnek tőlünk, hogy például mennyibe kerülne az államnak, ha évad közben bezárnák a színházat” – nyilatkozta Balázsovits Lajos. 2013-tól egyébként a Játékszín is fővárosi tulajdonba kerülne. „Lehet, hogy a személyemnek is szól ez a helyzet, de a barátaimat, ismerőseimet nem fogom választásonként lecserélni. Kitartok a színház és a kollégáim mellett, amíg lehet” – ígéri a színházat húsz éve irányító Balázsovits, akinek 2014. december 31-én jár le igazgatói mandátuma.
A színház 90 százalékos átlagnézettséget produkál, minden évet nullszaldóval zártak. Tavaly 110 millió forintot kaptak az államtól, a jegyeladásból 80 millió volt a bevételük, külső támogatóktól pedig 67 millió forint. Az elmúlt évben 59 milliót fizettek be járulékként és 21 millió forint áfát. „Várhatóan elindul majd a demagógia, hogy mit akarnak a fővárosiak inkább: utazni a BKV-val vagy színházba járni, válasszanak, melyik a fontosabb, mert csak az egyikre van pénz” – vázol lehetséges jövőképet a direktor.
Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az év folyamán szeretné lezárni az ügyeket. Adatokat kérnek az intézmények műszaki állapotáról és pénzügyi helyzetéről. A főpolgármester-helyettes is meglepődött, mikor megtudta, hogy a Játékszíntől és a Budapesti Kamaraszínháztól is megvonták az idei minisztériumi támogatást. Nem a kulturális államtitkárság, hanem a helyettes pénzügyi államtitkár döntött az ügyben a miniszter előzetes engedélyével – a döntést a szűkösebb büdzsével indokolták. „A két színháznak eleve a főváros fennhatósága alá kellene tartoznia, és semmi szakmai indok nincs rá, hogy államilag finanszírozzák” – hangzik a hivatalos érvelés.
Az előadó-művészeti törvény megváltozásával a színházak regisztrációját újra kell fogalmazni, azt még nem tudni, hogy milyen besorolást kapnak az egyes teátrumok.
A Magyar Teátrumi Társaság vezetői egyeztettek a NEFMI képviselőivel, hogy az állami fenntartású fővárosi színházak működése a jövőben is biztosított legyen. A NEFMI is a színházi évad nyugodt befejezését és a színházak jövőbeni helyzetének hosszútávú rendezését tartja a legfontosabbnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
