Kiss József: Könyvtári capriccio, Szolnoki Szigligeti Színház, Szín-Mű-Hely
Különös hangulatot kölcsönzött a pedagógustüntetés másnapja. Iskolai könyvtár a játéktér, ahová sorra nyitnak be tanárok és diákok, hogy akarva-akaratlan, feltárják életük egy-egy darabját.
A nézőtéren is jobbára tanárok ültek meg diákok, s persze szülők is. Rég elbontott, fapados mozikban lehetett ennyire magától értetődő és jól hallható a nézők reakciója. Amikor a színen váratlanul előkerült egy vaskos „portfólió”, melynek elkészítése felemésztette az egész nyári szünetet, hirtelen megélénkültek a széksorok. Nézők kisebb csoportjai kezdték pusmogva taglalni a maguk személyes kálváriáját.
Forma szerint a könyvtáros Márti (Csomor Csilla) alakja állt volna a darab középpontjában. Ám Kiss József szerző (és rendező) szándéka szerint, vagy annak megbicsaklása nyomán, elliptikusan torzult a játszók köre. Az egyik gyújtópontban Icuka (Gombos Judit), az egykori elvtársnéból műkedvelő hálózati személlyé süllyedt takarító sziporkázott. Míg a másik fókuszpontban, a szépreményű pedagógusból megalkuvó intézményvezetővé züllött Vera (Radó Denise) csillogott. Kettejük összeszikrázó, önfeledt játéka tartotta egyben ezt a szeszélyesen csapongó, gyakran dühítő, máskor megható, olykor nevetésre ingerlő, néha egészen érthetetlen irányokba kalandozó történetet. Igazolva a régi büféfilozófiát, hogy egy intézményben csak két, definitív módon nélkülözhetetlen ember van. Az igazgató és a pótolhatatlan takarító. Szerencsére diákok – és diákszerelmek – nélkül nem képzelhető el iskola.
Sőt, még színház sem. A sérülékenységét durvasággal palástoló Péter (Polgár Kristóf) és a vonzalmát sokáig szemérmesen titkoló Hajni (Sléder Fanni) reményteljes fiatal művészek. Bátran keresik saját hangjukat.
Következő előadások:
március 9., 11., 12.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!