A nézők lassan elvesztik a hírműsorok iránti érdeklődésüket – ezt a Guardian brit napilap már 10 éve megjósolta. A politika helyett a szórakoztató és a bűnügyi hírek, illetve az emberi történetek felé fordul a figyelmük, és ezért egyaránt okolják a politikusokat és a híradókat. A fiatalokat pedig általában nem szólítja meg a tévé.

 

Az érdeklődés elvesztése amúgy tömegjelenség, egyre kevésbé foglalkoztatja az embereket az olvasás, a tudomány, az iskola, a vallás, a fogyókúra, a véradás, sőt egyes kutatások szerint még a szex is, no meg a mások baja.

A napokban az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója saját elemzésükre hivatkozva azt merte állítani, hogy a köztévé Híradójától elpártoltak az emberek. Ennek oka, hogy centralizáció van a közmédiában, ellenvélemény pedig nem látszik. Az Index novemberi, majd februári, a Republicon Intézet januári, a Policy Solutions márciusi méréseivel támasztotta alá, ami amúgy az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves emberi jogi jelentésében is áll: Magyarországon a közmédia a kormány befolyása alatt áll, és aránytalanul sokat foglalkozik a Fidesz ajnározásával. Márciusban az MTV Híradójában a Fidesz 8:2-re győzött a többiekkel szemben, a Tényekben 84% volt az arány.

A kiegyensúlyozottság fogalma – a csütörtöki horrororgia kiadáshoz hasonlóan – a tocsogós vérhíreket közlő, hullákat kazalra hányó RTL Klub kivételével lényegében nem létezik az esti híradókban. A TV2 pedig a királyi tévénél is nagyobb arányban ad szót kormánypárti politikusoknak, akik még csak nem is kormánytisztviselők.

Az érveket, számításokat eddig vagy válaszra sem méltatták – mert ugye a TV2 azt csinál, amit akar –, vagy fogalmuk sem volt, miféle tanulmányokra alapozza véleményét az USA külügyminisztériuma, vagy épp csak a számokat cáfolták. Most az MTI azt válaszolta, hogy a médiahatóság elemzései alapján nem igaz, hogy nincs ellenvélemény a hírközlésekben. Jó is ez a centralizáció. Az MTI maga a Szent Ige, a köztévének meg se kell szólalnia önnön védelmében. Amúgy meg Medveczky Balázs tévéelnök egy decemberi interjúban kinyilatkoztatta, hogy ha nem lennének pártatlanok, sok állampolgári panasz érkezne rájuk, de lám, alig akad ilyen.

A panaszok elmaradása már az érdeklődés hiánya is lehet. Amit nem nézünk, azzal minek foglalkozzunk? Ráadásul egy panasz benyújtásához szükséges idő alatt még tíz percet játszhatunk a gyerekkel, még egyszer merhetünk a töltött káposztából, vagy kicserélhetjük a kiégett villanykörtét, amivel az asszony már hetek óta nyúz. Annak mégis csak örülök, hogy legalább ebben nem jellemző a magyaros vamzer virtus. Vagy csak lefoglalja az aktív nézőket a Való­Világra benyújtandó panaszrengeteg? Rég vége a műsornak, és eddig 300 milliós bírságnál tartanak, hála a maradék, időt s fáradságot nem sajnáló állampolgárnak. Legyen ennyivel is kisebb a hasznuk, ha már a gyerek meg a nagyi számolatlanul önti beléjük az emelt díjas sms-pénzt…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!