Nemcsak a nehezen megszerezhető jegy adta a Nemzeti Színház egyik múlt heti előadásának különlegességét, hanem a darab kezdete előtt a nézőtéren hallható bevezető narráció is. Egy kedves női hang a Szent Johanna-történet lényegét és nyitóképét taglalta – a közönség nemlátó tagjainak.
„Életemben először néztem végig egy színdarabot jeltolmáccsal, nagyon színvonalas volt, nagyon élveztem – mondja egy jelbeszédet értő hallássérült, aki szintén részt vett egy »akadálymentesített« színházi előadáson. – Jó lenne még több ilyen előadást látni a jövőben, hogy a siketek és nagyothallók is tudjanak válogatni a kínálatban, hogy aktívan részt vehessenek a kulturális életben. Érezhető volt, hogy a színészeknek is jólesett, hogy feltartott kézzel »tapsolva« fejeztük ki a tetszésünket.” Bonecz Ervin kulturális menedzser egy siket fiúval nőtt fel, számos nemlátó barátja is van, így amikor öt év után eljött a British Counciltól, egyértelmű volt számára, hogy nagy-britanniai mintára létrehozza itthon a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés egyik programját, mely által a siketek és a nemlátók is élvezhetik a színházi előadásokat és a kiállításokat.
„2010 őszén még szinte senki nem volt vevő a 90 decibel projektre, hiszen a társadalom sem kellően nyitott az ilyen kérdésekben, de tavaly novemberre már sikerült 18 színházban, köztük 12 vidékiben lehetővé tenni, hogy a hallás- és látássérültek is hozzáférjenek színházi előadásokhoz” – magyarázza a projekt vezetője. Az elmúlt másfél évben elismert brit szakemberek tartottak képzéseket a leendő magyar színházi jelnyelvi tolmácsoknak és narrátoroknak, az előbbi képzésen huszonhatan, az utóbbin tizenheten végeztek, volt közöttük dramaturg, orvosasszisztens, akiknek a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy nemlátóként kell gondolkodniuk és átlagon felüli kommunikációs készségre van szükségük.
A vakok számára interaktív bejárással kezdődik egy színházi este: az előadás előtt körülbelül egy órával a narrátor és a színház kellékesei körbeviszik a színfalak mögött az érintetteket, akik megtapogathatják a jelmezeket, díszleteket, majd egy előzetes tájékoztatóból (amelyet normál esetben csak ők hallgatnak meg a kezdés előtt fülmonitoron, a színházteremben) kiderül számukra a főbb cselekmény, majd az előadás közben fülesen keresztül narráció által kapnak képet a színpadon zajló cselekményekről. A siketek jelnyelvi tolmács segítségével élvezhetik az előadások verbális részét. A tolmács(ok) általában a színpad szélén áll(nak), de például a budapesti Centrál Színházban Simon Kornél belerendezte a darabba a két jeltolmácsot, így lett teljesen integrált az előadás. A jelnyelvi tolmácsok és narrátorok minimum egy hónapot készülnek egy előadásra szövegkönyv és DVD-felvétel segítségével.
Bonecz Ervin tervei szerint folytatódnak a siketeknek jelnyelven tolmácsolt, a látássérülteknek pedig a narrációval kísért akadálymentes színházi előadások, a közeljövőben megjelenik a hallássérült gyerekek zenei képzését segítő módszertani füzet. A siketek számára infokommunikációs akadálymentesítés készül február végére a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítására, azaz okostelefonra letölthető alkalmazás segítségével minden információ rendelkezésre áll az összes műtárgyról. Jelnyelvi videók szoftverbe töltésével, erre alkalmas készülék bérelhető is lesz a helyszínen. Mindez kétmillió forintba kerül, amelyet teljes egészében civil támogatásból finanszíroznak.
Van olyan teátrum, amelyik maga jelentkezett, hogy részt venne a projektben, például a tatabányai és pécsi színház, de leginkább a 90 decibel keresi fel az intézményeket. Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója elmondta: tavaly januárban mutatták be először úgy A dzsungel könyvét, hogy jeltolmács segítette a siket és nagyothalló nézők azon részét, akik eltanulták a jelbeszédet. És szintén ezt a darabot adták elő narrátori közreműködéssel tavaly októberben. „Márciusra tervezzük a következő integrált előadást, évadonként akár ötöt is bemutatunk, ha van rá igény. Bármelyik darabunk alkalmas erre, az érintettek döntik el, melyiket szeretnék. A pécsi közönség természetesnek veszi az integrált előadásokat, nem lepődnek meg, ha egy jeltolmács megjelenik a színpadon” – magyarázta az igazgató.
A Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt Magyarország az elsők között írta alá, majd 2009. november 9-én a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvényt elfogadta a parlament. Ezek alapján is kiemelt fontosságú az egyenlő esélyű hozzáférés a kultúrához. 2013. január 1-jétől Theresa Bubbear, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövet-helyettese a 90 decibel projekt fővédnöke. Szakértők szerint hazánk mintegy tíz évvel van elmaradva a kulturális akadálymentesítés terén.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!