Már szinte mindenféle, mesterséges ízű fagyi kapható. Adódik a kérdés: miért nincs pörköltfagyi? „Mert vega vagyok” – válaszolja nevetve Szökrön Niki fagylaltkészítő, de hozzáteszi: lecsófagyit készítettek már.
Fütyülős mézesbarack, gyömbéres rebarbara homoktövissel, ánizsos karamellás körte, mangolassi, csipkebogyó rózsalekvárral, illetve kecskesajtos és szarvasgombás ízvilág. Ezek a jelenleg igen menő fagyiízek, Szökrön Niki szerint azonban a homoktövis tele van bizonyos E jelű összetevőkkel, a szarvasgombát pedig nem igazán lehet finomra készíteni, így ő ilyeneket nem készít. Viszont sóskát, zöldborsót igen.
„Abból a zöldségből és gyümölcsből a legjobb a fagyi, amit nyersen is megeszünk. Nálunk úgy indul a nap, hogy reggel húsz kiló citromot kifacsarunk. Átlagban ezer vendég fordul meg itt. A titok a kevés összetevőben és a friss alapanyagokban rejlik” – magyarázza a belvárosban fagyizót üzemeltető hölgy.
Szökrön Niki nyolc éve nyitotta meg első, kézműves fagylaltozóját, amelynek különlegessége nem csak az, hogy gombócok helyett rózsaszirmok kerülnek a tölcsérbe, hanem hogy minden saját kezűleg az üzlet alagsorában készül, rá adásul nem kész pasztákból, hanem friss alapanyagokból. Tartósítószer, színezék és E-vel kezdődő állagjavító, emul geáló helyett Szent János kenyérporral dúsítják az alapokat. A vaníliaalapot, amit naponta készítenek, minimum egy óráig főzik, friss tejszínt, friss tojássárgáját és vaníliarudat tesznek bele, pasztörizálásnak nevezik az eljárást: egy órát hevítik, egy órát hűtik, majd fagyasztják.
A kétgyermekes családanya Bolognában tanulta a fagylaltkészítés csínjátbínját. Nem hazai ízlés az övé. Spárga, kókusztejben készült zöldborsó- és sóskafagyit is árusítanak időnként a boltban. Náluk a legnépszerűbbek az eper-bodza, a bazsalikomos citrom, a levendulás fehércsoki, a sós vajkaramell és a chilis csoki. Egyik újításuk az olívaolajból készült tejfagyi, amihez balzsamecetet és egy kis borsot is adnak. Niki nagyszüleinek szállodája volt Tapolcán, édesapja évtizedekig a szállodaiparban dolgozott, majd saját bárja lett a Villányi úton, ahol sok vendéglátós sajátította el komoly hozzáállását. A család próbálta távoltartani a vendéglátóipartól Nikit, egy ideig sikerrel. „Elég későn kezdtem el foglalkozni az üzlettel, könyvelőnek tanultam, aztán dolgoztam éttermekben, kávézókban, majd rájöttem, hogy a fagylalt áll hozzám a legközelebb, de itthon a cukrászat egyik ágaként, a sütemények mellett kicsit mostohán kezelik ezt az édességet. A többség negyed vagy félkész alapanyagokat használ. 35 évesen Bolognába mentem, hogy egy nemzetközi csoportban megtanuljak mindent, amit lehet a fagylaltokról, persze sok mindenre magamnak kellett rájönnöm, rengeteg munka és kísérletezés van mögöttem.”
Niki a Hold utcai piacról szerzi be a friss gyümölcsöket, zöldségeket, a tölcsért pedig egy cseh cégtől vásárolja, és a fagyikészítés minden mozzanatát végigkíséri. Receptjei természetesen titkosak. „Ez a legkreatívabb ága a vendéglátásnak, a kreációknak sosincs vége. A mi fagyijaink nem a zsírtól, hanem a levegőtől krémesek. Nagy divat mostanság, hogy koktélízeket ültetnek át fagyikra, én ezt nem annyira kedvelem, ugyanis az alkohol nem fagy úgy meg, tehát az állaga löttyszerű lesz.” Az akácfagyihoz Niki maga szedi le a virágról a szirmokat, a levendulaolajat bencés szerzetesektől veszi. A virágfagyik a kedvencei, a rózsa, a hibiszkusz és a levendulás fehércsoki, de érkezik már a friss őszibarack is. A nyírfacukorból készült fagylalt állaga más, hamar összeesik, tehát aznap el kell adni, nagy előnye, hogy kevésbé hizlal, ezért nagyon népszerű.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!