Unortodox megoldásoknak sosem volt híján a kormány, és ezt a kultúra területén is számtalanszor bizonyította. Ahogyan azt is, hogy a koncepció hiánya nem akadálya a változtatásoknak.

 
A kultúrafelelős és a megbízók: Fekete Györgyöt a közjogi méltóságok tapsa kíséri

Orbán Viktort nem érdekli a kultúra (talán mert nem kapura játsszák), ezért aztán megtörténhetett minden: lefújták a Szépművészeti Múzeum bővítését, amit az EU jelentős összegekkel támogatott. Kinevezték Szőcs Gézát államtitkárnak, akinek tevékenysége időnként a röhej határait súrolta (az új múzeumi negyed kapcsán alagutat akart építeni a Dózsa György út alatt, az Andrássy útra omnibuszokat vizionált, átnevezte volna a Szabó Ervin könyvtárakat, búcsúztatót mondott a Nyirő József-megemlékezésen, neveket húzott ki a József Attila-díjazottak névsorából). Nyilván ettől – és az élénk lobbitevékenységektől – nem függetlenül vették el tőle sorra a hatásköröket: a filmes támogatásokat, az Operaház igazgatói kinevezését, a Balassi Intézetet, Alaptörvénybe iktatták és 200 millióval stafírozták ki a Makovecz Imre által 1992- ben alapított Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), amelynek tagjai állami apanázst kapnak, és bár se zenekaruk, se társulatuk nincs, a Vigadó 2,3 milliárdért felújított épületét is megkapják. Júniusi lemondása után először törvényt módosítottak, hogy az utód, L. Simon László továbbra is felügyelhesse a pénzosztó Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), majd folytatták a hatáskörök nyirbálását: a műemlékek és a régészeti feltárások felügyelete után 2,4 milliárdot is elvontak. Mostanra kiderült: az NKA-ban is az utrakonzervatív MMA emberei veszik át a hatalmat, így nem teljesen világos, hogy vajon miért nem az elnök, Fekete György nyugdíjas belsőépítész lett az államtitkár. A múlt héten arról is döntött a kormány, hogy 50 fővel, 250 fősre bővítik az MMA létszámát és az életjáradékot is emelik havi bruttó 150 ezer forintra, a levelező tagokét 100-ra – az előterjesztést a szaktárca és az MMA készítette. A határozat értelmében a juttatás az évtized végéig eléri a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyarországon élő, hazai akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegét.

Amiben pénz volt, azt kiszervezték: a műemlékvédelmet (lassítja a beruházásokat) a belügyi és a közigazgatási tárca kapta, a filmtámogatásokról Andrew Vajna dönthet, de azoknak is jutottak százmilliócskák, akik ügyesen helyezkedtek, Kerényi Imrétől Markó Ivánig. Az utóbbi által vezetett Magyar Fesztivál Balett 130 milliós kormányzati támogatást kapott a rendkívüli intézkedésekre szolgáló alapból, azaz Orbán Viktortól (akit ugyebár „tisztel és szeret”), miközben az összes, mintegy 50 független táncegyüttes működésére 212 millió forintot áldozott az állam.

Az elmúlt bő két évben ez történt „felül”, de „lejjebb” is alapos munkát végeztek a politikai kinevezettek. Az Operaház vezetőjének személyéről a kormány döntött, miután egy ország előtt alázták meg az ezt saját hatáskörének gondoló Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás-minisztert. Ókovács Szilveszter vette át az irányítást kormánybiztosként, majd megbízott főigazgatóként. Az operaénekesek kezdettől vitában álltak vele, mivel felszámolta a korábbi közalkalmazotti státuszokat, így az Operában van cipész, varrónő, díszletmunkás management, csak éppen magánénekes nincs. A rendőrség jelenleg a 2010 decembere és 2012 októbere között történt nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében nyomoz, ami azért is érdekes, mert tavaly évad közepén vontak el 1 milliárd forintot az intézménytől.

Eközben az művészmozik támogatását megszüntették – két év alatt 11 mozi zárt be országszerte, a Filmszemle állami támogatás híján „fapados” lett, másfél év alatt összesen öt egész estés film forgatása indult csak el (6 milliárdos keretből 800 millió ment el erre). Nagyobb költségvetésű filmek nem készültek Magyarországon, inkább az adókedvezménynyel támogatott külföldi bérmunkák adtak munkát a filmes szakembereknek, de idén csak fele annyit költöttek nálunk a külföldi produkciók is, mint tavaly. A filmtörvény módosításával viszont számítógépes és konzolos videojátékok animációs betéteit is támogatnák adókedvezménnyel. Az új módosítás fő haszonélvezője Andrew Vajna filmipari kormánybiztos excége, a Digic Pictures 3D animációs stúdió lenne.

Hely hiányában csak megemlítünk pár további botrányt. A helyi Fidesz egyre több helyen szól bele a kulturális életbe: Egerben (a zsidó Székhelyi József ne lépjen ott fel), Szegeden (egy kiállított installáció miatt leváltanák a szabadtéri játékok igazgatóját), Szolnokon (a szakmai szempontokat nélkülöző színházigazgató-választás ellen nyílt levélben tiltakozott a szakma); a fővárosban pedig két színház élére került politikai kinevezett, a szakmai bírálóbizottság véleményével ellentétben.

Aktív inkvizítor

Fekete György az Indexnek adott videointerjújában elismételte azt a tavaly a Heti Válasznak felsorolt három kritériumot, amely nélkülözhetetlen az általa vezetett és mostantól hivatalosan a művészeti életet meghatározó Magyar Művészeti Akadémia tagságához. Kimagasló egyéni életmű, intenzív közéleti érdeklődés és egyértelmű nemzeti érzés – úgy tűnik, hogy saját életprogramját teszi a tagság, és így a kulturális életben való érvényesülés feltételévé.

Az Iparművészi Múzeumban szeptember végén nyílt, most pedig Fekete szülővárosában, Zalaegerszegen vendégeskedő Aranykor című egyéni kiállítását azért nevezte el így, mert mint a Zalai Hírlapnak elmondta: imádja az öregséget. A református lelkész családba született Fekete György 1957-ben fejezte be a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd az Általános Épülettervező Vállalatban lett irányító tervező. A számos területen aktív belsőépítész a ’80-as években amellett, hogy a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, majd az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője lett egyebek mellett SZOT-üdülők és maszek üzletek belsőjét tervezte. A múlt heti Élet és Irodalom azt írja róla: „egyik forrásunk szerint elsősorban nem szakmai tudásának, hanem kiváló kommunikációs képességeinek köszönhette a megbízásokat […] »Ő az építészet Varga Imréje«” – fogalmaz rosszmájúan egyik építészforrásunk, utalva arra, hogy Fekete minden történelmi korhoz sikerrel alkalmazkodott, és talán arra is, hogy titokban szenved attól, hogy sikerei ellenére a szakma gyanakvással nézi és felszínesnek tartja”.

A hihetetlen aktivitás elvitathatatlan tőle: száznál több hazai és külföldi magyar kiállítás tervezője és hat lakás- és környezetkultúrával foglalkozó tévésorozat, öszszesen 64 adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt, újraindította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, és szerkesztőbizottságának azóta is elnöke. Tanít a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, szakcikkek és tanulmányok sokaságát jelentette meg. A rendszerváltás előtt kapott kitüntetéseit tavaly a Köztársasági Elnöki Érdemérem és a Prima-díj, valamint idén a Kossuth-díj egészítette ki.

2002-ben lezárta belsőépítészeti életművét, amelyből a Vigadó Galéria rendezett akkor „beszámoló kiállítást”. Tíz évvel később ipar- és képzőművészként jelentkezett újra a már említett önálló kiállítással. Fekete 1988 óta aktívan politizál, ekkor lépett be az MDF-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkáraként ő hozta létre a Nemzeti Kulturális Alapot, melynek elnöke is volt. 1993-tól országgyűlési képviselő, 1995-ben kilépett az MDF-ből, majd a frakcióból is, egy év függetlenség után a KDNP tagja, majd 1997 és 2001 között alelnöke volt. 1995 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, amelynek 2011-től elnöke. 2012. január 10-én Schmitt Pál akkori köztársasági elnök megerősítette tisztségében a köztestületi rangra emelkedett MMA elnökeként.

Mindent
Megkap,
Amit akar

A kulturális kormányzat szándéka szerint presztízsnövelő lépéseket kíván tenni a kimagasló előadó-művészeti teljesítmények állami elismerésére, ugyanakkor nagymértékben csökkentené a díjazottak és a díjakat odaítélő kuratóriumok tagjainak számát. L. Simon László reményei szerint az állam közvetlenül ugyan nem szólna bele a díjazottak névsorába, de az elismerésekre olyan kuratóriumok jelölhetnének, amelyek összetételére a vonatkozó terület gondosan megválogatott szakmai szervezetei tennének javaslatot. Egyik ilyen kuratórium a tavaly százmillió forinttal megtámogatott Magyar Művészet Akadémia (MMA). Ahová Fekete György, az akadémia elnöke szerint azok kapnak bebocsáttatást, akik beérett, társadalmilag és művészileg elismert életművel rendelkeznek, átlagon felüli a közéleti érdeklődésük és egyértelműen nemzeti érzésűek. A kormány az MMA számára közreműködési lehetőséget biztosít a Kossuth-díjra és a Széchenyidíjra javaslatot tevő bizottság munkájában, továbbá egyetértési jogot ad az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökei kinevezésében, de még a műteremlakások kiutalásába is beleszólhatnak. Az emberi erőforrások minisztere és a MMA közötti együttműködés megerősítése érdekében pedig a köztestület képviselője a jövőben részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein. A Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze elismerések helyett mostantól az MMA választja majd a Nemzet Művészét, és 2013. október 31-ig az Emmi a köztestület elnökének bevonásával megvizsgálja a kulturális mecenatúra rendszer működését is a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásai tekintetében.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!