A mára ikonikussá vált Unicum-plakát eredeti példánya kerül most kalapács alá. A rajz keletkezése és a hirdetmény története évszázados titkokat rejt, melyeket az esemény apropóján érdemes kissé megbolygatni.
A plakát bejárta az egész világot, hogy hirdesse „a legjobb gyomorerősítő likőr”-t, mára pedig kulcstartótól hűtőmágnesig nincs olyan szuvenír, amelyre ne nyomtatták volna rá. A most árverezésre kerülő eredeti plakátnak ezért is lehet kiemelkedően magas, 3 millió 200 ezer forint a kikiáltási ára.
Magyarországon mindeddig egyetlen hiteles darabot tartottak számon belőle, amely a Magyar Hirdető Archívumában lelhető fel. A hamarosan elárverezésre kerülő példány a 20. század egyik legfontosabb magánkollekciójából, Julius Paul plakátgyűjteményéből származik. A Bécsben élő cigarettapapír- kereskedő 1900 és 1935 között halmozta fel legendás plakátgyűjteményét, ám 1938-ban elhunyt. Mivel a gyűjtemény „zsidó vagyonnak” minősült, az Anschluss után az Albertinába helyezték át. Évtizedekkel később került csak vissza az örökösökhöz, akik árverésre bocsátották.
Nem csak az ismert példányok története, de a plakát eredete is különleges: nem tudni ugyanis, hogy ki alkotta. 1883-ban, épp abban az évben, amikor Zwack József soroksári úti szesz- és likőrgyárában gyártani kezdték az Unicumot, a svájci származású festő, Arnold Böcklin megfestette „A hullámok játékában” című festményét, amelyen egy pocakos vízi kentaur pajzán szemekkel veti magát két sellő után a habokban. Sokan úgy vélik, hogy ez a pajkos mű ihlette az Unicum plakátján szintén epekedő szemekkel az üvegre meredő alakot.
Sokáig úgy vélték, hogy korának meghatározó művésze, Bortnyik Sándor nevéhez köthető az ábrázolás, ám ez már csak azért sem lehetséges, mivel a kép születésekor (valamikor 1905 és 1909 között) ő még csak a tinédzserévei elején járt. Rajta kívül felmerül még Pachl Viktor karikaturista neve is, aki állítólag egy országos pályázat nyerteseként kapott lehetőséget a plakát megtervezésére – ám szignó hiányában mindez csupán spekuláció.
A plakát maga viszont nagyon is valóságos, olyannyira, hogy az érdeklődők még az árverés előtt, november 25. és december 7. között megtekinthetik a Falk Miksa utcában, a Budapest Poster Gallery kiállítótermében, hogy aztán a december 8-i árverésen új gazdájára találhasson.
Hát ez a csodalény ki itt a képen? Hullámzó patakban, kék habok között lubickol vígan, csapzott hajáról csöpög a víz. Igaz! Ez ama halember, kiről a nagy mesemondó, Jókai Mór beszél a „Névtelen vár” című regényében. A halember, aki a Fertő tavában lakik, nyers halakkal táplálkozik, most boldogan nevet, gazdag zsákmány, alkohollal teli, gömbölyű palack lebeg előtte a hullámzó vizeken – írja az „Üzlet” című folyóirat 1911-es számában Sugár Sándor az Unicum-plakátról.
A vizes ember meglehetősen hamar a karikatúrák egyik alapszimbólumává vált: már 1909. június 13-án, a Borsszem Jankó címlapján szerepelt egy variáció, amely a kormányválság kritikáját fogalmazta meg, 1946 júniusában viszont már a forint megjelenését (és a borzalmas mértékű infláció végét) szimbolizálta, 1989. május 11-én pedig a Kint vagyunk a vízből? címmel a Kádár-rendszert temette a Tér-Kép Független Nyugatmagyarországi Hetilap címlapján a legendás alak.
Első magyar plakátként a Benczúr Gyula nevéhez köthető, 1885-ben az Országos Kiállításra tervezett falragaszt tartják számon. A honfoglalás jubileumához közeledve egyre több, és egyre díszesebb plakátok árasztották el Budapest utcáit. Eleinte főként festőművészek (például Rippl-Rónai József) reklámozták így tárlataikat, és csak később jelentek meg a kereskedelmi plakátok, amelyek már egyes termékeket népszerűsítettek.
Bár kétségkívül az Unicum-plakát a legnagyobb szenzációja az aukciónak, rengeteg más érdekesség is megtalálható a tételek között. Kassák Lajos egyedi stílusa például a német TOLO porcelánt reklámozó alkotáson csodálható meg, emellett számos filmplakát (köztük például Lakner László alkotása a Fellini: Róma című film népszerűsítésére 1973-ból) árverésre kerül, és olyan különlegességek is, mint például Rottler István kézzel festett, a Parlamentet – tetején vörös csillaggal – ábrázoló plakátja, az 1950-es évekből.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!