A zsámbéki Romtemplom belső tere tökéletes helyszíne lehetne a Valahol Európában című musicalnek, de nagyjából tíz évvel ezelőtt életveszélyessé nyilvánították.

A templom kívülről is csodálatos látványt nyújt, mégsem ugyanazt a hatást kelti. Ráadásul a Szép Ernő Színház társulata meglehetősen kicsi színpadot kapott előadásához, ami alaposan leszűkítette a játékterüket. Ennek következtében elveszett a második világháború idején játszódó történet monumentalitása, ami mégsem vált feltétlenül az előadás hátrányára: a hangsúly a legtöbb Valahol Európában-rendezéssel ellentétben elsősorban az emberi drámákra helyeződött. Legalábbis Szinovál Gyula rendezői szándéka szerint. A színészek ugyanis nem mindig birkóztak meg a feladattal. Solti Ádám (Hosszú) és Újszigeti Anna (Suhanc) kettősében gyönyörűen megjelentek az idő előtt felnőni kényszerült kamaszok egymás felé tett első tétova lépései, de a fiúnak még meg kell éreznie az éneklés és a színjátszás közti különbséget. Monori Balázs Egyenruhás-figurájában leginkább egy tsz-elnök karikatúrájára ismertünk, aki vidáman kvaterkázik, és a parancsolgatásból hiúsági kérdést csinál. Semmiképpen sem a hatalom szenvtelen kiszolgálója és eszköze. A legtöbb problémát azonban Kósa Zsolt Művész-alakítása hordozta magában, aki Liszt Ferencet idéző külsejével, lágy hangjával és lelkével tipikus közhelyes zongorista (karmester) karaktert hozott. Farkas Tamás a tanító szerepében ezerszer jobban érzékeltette a már sokat megélt, világot kívülről szemlélő gondolkodó apátiáját.

A gyerekek közül a Professzort (Dreiszker Vilmos), Pötyit (Vojtkó Anna) és Kuksit (Jankovics Betti) érdemes kiemelni, akik ártatlanságukkal csodálatos ellenpontot képeztek a háború borzalmaival szemben.

Ez különösen a nyitóképben jelent meg, amikor a masszaszerűen kavargó csuklyás alakok között (a háború arctalanságában és eltömegesedésében) feltűnt a fehér ruhás Kuksi mintegy Jézus-allúzióként. Az egész előadáson végigívelő allegória Kuksi halálának messianisztikus színezetet adott, mintha kizárólag a gyermek áldozata árán nyerhetnék el a többiek a boldogságot. És ezen mit sem változtat, hogy a kisfiú nem önszántából hozza meg áldozatát, hanem egy golyó járja át a szívét.

Az előadás ellene megy a musicaljátszási hagyományoknak, és emberi léptékű világot teremt. A katarzis végül elmarad, de utólag rádöbbenek, hogy feleslegesen vártam. Egy ilyen világon már a megváltás sem segíthet.

Címkék: önkormányzati választások, színház-Teátrum rovat, önkormányzati választások

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!