Nem hétköznapi történet Hanga Ádámé: a két méter magas, hamarosan 23 éves fiatalembert az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA egyik legismertebb csapata, a San Antonio Spurs a múlt nyáron draftolta, azaz lekötötte a játékjogát. Ám ez még nem jelenti azt, hogy a nyúlánk magyar máris a tengerentúli csúcsbajnokságban fog kosarazni, egyelőre sokkal inkább azt, hogy figyelemmel kísérik pályafutását, és később döntenek arról, szükség lesz-e rá az NBA-s együttesben is.
Mindenesetre Hanga már nem az Albacomp játékosa. Spanyolországba szerződött, az Assignia Manresa csapatához. Már be is mutatkozott a világ második legerősebb kosárlabda-bajnokságának tartott mezőnyben. Nem vallott szégyent. Több meccsen is pontokat ért el, számos lepattanót szerzett, sőt a Barcelona ellen a mérkőzés legértékesebb játékosának, vagyis a legjobbnak választották.
– Ami a spanyol együttest illeti, már hosszabb ideje figyeltek engem, és idén sikerült megegyeznünk. Kettő plusz egy évre szóló szerződésem van velük. Ha beválok, akár hosszabbíthatnak is. Ami pedig Amerikát illeti, egy olaszországi edzőtáborozáson figyeltek fel rám, mert a tengerentúli csapatoknak külön játékosmegfigyelője van Európában.
– Találkozott a San Antonio vezetésével?
– Két napra kihívtak, bemutattak a csapatnak, megismerkedhettem a létesítményekkel, sőt edzésen is részt vettem. Ekkor közölték velem, hogy hosszú távon számítanak rám, de ehhez még erősödnöm kell, na nem fizikálisan, hanem játéktudásban, és meg kell szoknom azt a légkört, ami egy komoly bajnokságban van. Örültek annak, hogy Spanyolországban szerepelhetek, mert ők is úgy látják, hogy az ibériai bajnokság az egyik legerősebb Európában.
– Hogyan fogadták Spanyolországban?
– Hamar sikerült beilleszkednem. Kezdetben úgy gondoltam, hogy ha 5-10 percet kapok egy meccsen, már az is boldoggá tesz. Hála istennek, nemegyszer már 20-25 percet is a pályán vagyok.
– Internacionális a csapat?
– Több spanyol játékosunk van, emellett van ukrán, izlandi és kolumbiai csapattársam. Hamar megtaláltam velük a közös hangot, szinte mindegyiküknél vendégeskedtem már.
– Ön két méter magas. A csapatban a „törpék” vagy az „óriások” közé tartozik?
– Magasságom átlagos. A „jegenye” közöttünk egy kolumbiai játékos, aki 2 méter 10 centi.
– Milyen szerepkörben játszik?
– Ha kosár alá tudok kerülni, akkor bedobót is, most a sérülések miatt az irányító szerepkört bízta rám az edző.
– Mi lesz, ha a Spurs mégsem tart igényt önre?
– Erre nem is szeretnék gondolni. Mindent megteszek, hogy megvalósulhasson az, ami minden kosaras álma, hogy az amerikai bajnokságban szerepeljen. De most az a legfontosabb, hogy ebben a kis katalán városban örömet szerezzünk igencsak fanatikus szurkolótáborunknak.
– A magyar kosárlabda korábban elismert volt Európában, voltunk kontinensbajnokok is. Mostanság viszont nemigen sikerült kijutni világversenyre.
– Sok tehetséges srác akad idehaza, előbb-utóbb jóval erősebb bajnokságban kellene szerepelniük. Ezzel nem akarom lebecsülni a honi küzdelmet, de az előrelépéshez az kell, hogy egy magasabb színvonalú bajnokságban játszanak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
