A Vasárnapi Hírek értesülése szerint az MLSZ elnöksége október 26-án kíván foglalkozni a gomba módra szaporodó futballakadémiákkal, -iskolákkal.

 

A külföldi minták alapján a cél olyan egységes képzési rendszer kialakítása, amelyet Felcsúttól Budapestig, Győrtől Kapos várig, Debrecentől Agárdig mindenkinek be kellene tartania. Az országban az ismertebbeken kívül több tucat futballiskolát tartanak nyilván és feltehetően ez ösztönözte a magyar labdarúgás irányítóit arra, hogy tárgyaljanak róluk. Elsőként az MTK akkori tulajdonosa, Várszegi Gábor ismerte fel a tehetségek összegyűjtésének és képzésének fontosságát, hasznát: 2001-ben megalapította az agárdi labdarúgó-akadémiát. Az itt képzett fiatal játékosokra épülő MTK nyert bajnokságot az NB I-ben. Az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémián nevelkedett az U20-as világbajnokságon bronzérmet szerző magyar válogatott több játékosa. A professzionális utánpótlás-nevelés, azonban nem csak klubérdekeket szolgál, nem csupán nemzeti ügy, hanem jó üzlet is. Az évi 130-140 millió forint éves költségvetéssel gazdálkodó agárdi akadémia utánpótlásképzését mi sem dicséri jobban, mint az, hogy szerződéses viszonyban állnak a Liverpool FC-vel, a világ egyik legnevesebb labdarúgócsapatával. (Így került Németh Krisztián, Gulácsi Péter, Simon András Liverpoolba.) A példát rövid időn belül követte az első osztályú labdarúgócsapatok többsége. Budapesten a Vasas Akadémia, a kispesti Magyar Futball Akadémia, Felcsúton a Videotonnal szoros kapcsolatban álló Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Szombathelyen az Illés Béla indította akadémia, Kaposváron a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia, Győrött a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium, Zalaegerszegen pedig a ZTE Labdarúgó Akadémia nyitotta meg kapuit a tehetséges labdarúgók számára. Debrecenben idén ősszel indult a futball-akadémia. Ám ahány ház, annyi szokás, és ez bizony igaz ebben az esetben is. A képzési rendszertől kezdve a szponzoráción át az infrastruktúráig szinte valamennyi akadémia más és más helyzetben van. „A legnagyobb probléma, hogy nincs egységes képzési rendszer, kifacsarjuk a gyerekeket. A 9 éves korosztály a 12 évesek képzésében részesül, a 16 évesek pedig a 19 évesekében. Ezzel ugyan korosztályonként eredményesek vagyunk, de amikor felnőtt szinten kellene bizonyítani, a tehetségeink csupán igen csekély hányada képes rá. A legkisebb korosztályoknál is eredménykényszer alatt játszanak a gyerekek és dolgoznak az edzők, ami nem egészséges. Olaszországban, Hollandiában, de még Szlovákiában is szigorú szabályok alapján működnek az akadémiák és a szövetségek be is tartatják ezeket a szabályokat” – mondta Késedi Gábor, a Vasas szakmai koordinátora. Egy másik probléma, hogy az akadémiáknak nincs kialakított „alklub” rendszerük, amelyben 6-tól 14 éves korig fejlődhetnének a gyerekek, így a klubok idejekorán – akár 6-7 évesen – megpróbálják megszerezni a legügyesebbeket, vagy a 16 éves „félkész” játékosokért mennek ölre az akadémiák. A Magyar Labdarúgó Szövetség nem felügyeli az akadémiákat, nincs kialakított licencrendszer, hogy milyen feltételek mellett működtethet valaki ilyet, és nincs semmilyen összhang az utánpótlás-nevelésben, ami igazán kamatozhatna a korosztályos válogatottaknál. Az akadémiák szervezeti, működési struktúrája, iskolarendszere mellett a legfontosabb a szakmai munka minősége. Ám az elég nehezen mérhető, hogy mi számít minőségi szakmai munkának, hiszen ahány akadémia, annyi szakmai irányelv, természetesen mindenki a sajátját tartja a legjobbnak és ez konfliktushoz is vezethet. Hasonlóan, nagyon eltérőek a finanszírozási lehetőségek. Néhány példa: a Vasas mögött álló MKB Eurolizing az évi 100 millió forint körüli költségvetés 70%-át állja, Kaposvárott az önkormányzat számít a legnagyobb szponzornak, Zalaegerszegen kisebb támogatók mellett a szülők finanszírozzák gyermekeik képzését. A legtöbb támogató az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Akadémia honlapján olvasható. A MOL, a Demján Sándor tulajdonában lévő TriGránit, a Suzuki, a Spar élelmiszerlánc, a Vivien ásványvíz, a Sió, az Ilzer sör, a Duna Takarékszövetkezet, az MKB Bank, az acélszerkezeti gyártással, út- és autópálya kivitelezésekkel, mélyépítéssel, környezetvédelmi beruházásokkal foglalkozó Közgép és a CBA élelmiszerlánc mellett tizennégy kisebb támogató biztosítja a felcsúti akadémia zavartalan működését. Igaz a nevek mellől hiányoznak az összegek, ám a többi akadémián még így is feltehetően némi irigységgel tanulmányozhatják a listát.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!