„Beckhamet akarjuk!” – skandálta a Los Angeles Galaxy tábora, miután az együttes az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokság döntőjében 1-0-ra nyert a Houston Dynamo ellen. A győztes csapat összeállítása ez volt: Saunders – Dunivant, Omar Gonzalez, Franklin, De la Garza – Beckham, Juninho Pereira, Magee – Robbie Keane, Donovan, Cristman. Beckham tehát játszott.

  <h1>A bajnok: Beckham az Egyesült Államokban is a csúcsra jutott</h1>-
  <h1>David, a Góliát</h1>-

A bajnok: Beckham az Egyesült Államokban is a csúcsra jutott

- – Kép 1/2

De nem biztos, hogy az Államokban marad, noha harminchat évesen a legjobb ottani évadát produkálta: arrafelé – a jégkorongos hagyományok alapján – nagyon is jegyzik, ha valaki tizenöt „assisttal”, azaz gólpasszal tünteti ki magát. Ám az USA-ban európai vagy dél-amerikai értelemben vett futballbálvány nem létezik: labdarúgó csak akkor válhat sztárrá, ha maga egy jelenség.

Márpedig David Beckham az.

A Forbes magazin szerint 600 millió dolláros kereskedelmi forgalmat indukált az idő alatt, amíg a Real Madrid tagja volt. A királyi klub nem is azért szerződtette 2003-ban, mert elengedhetetlenül szüksége volt a játékára: az igazolás legfőképpen a biznisz miatt történt. Jóllehet a spanyol klub már az ötvenes évek óta üzleti alapokon áll, fél évszázadon keresztül nagy gondot fordított arra, hogy megőrizze arculatát, melynek legfőbb jellemzője – a kilenc BEK- és BL-diadalon túl – a stílus, az elegancia, a játék igazi szépsége volt. A Beckham-sztorival új korszak kezdődött: a pénzügyi megfontolások legalábbis kétségessé tették a művészet primátusát a madridi „Fehér Balettnél”.

Nem mintha Beckham nem volna kiváló futballista. Tévedésből nem lehet 115-szörös angol válogatottnak lenni, arról nem beszélve, hogy a brit csillag egyvalamiben tényleg a legnagyobbak közé tartozott: rúgótechnikája az egyetemes labdarúgás klasszikusaiéval vetekedett. De – értelemszerűen – brit felfogásban futballozott, s ez a felfogás távol állt a Real Madrid szellemiségétől, egészen addig, amíg az RM vezérkara a bankók zizegését nem találta szebb zenének a játék muzsikájánál…

Beckham egyébként maga volt a Manchester United. Ugyanúgy, mint Sir Matt Busby, Bobby Charlton, Dennis Law és még sokan mások. Az MU-val hatszor nyert Premier Liga-aranyérmet, kétszer FA Kupát, 1999-ben pedig – Sir Alex Ferguson edzővel és játékostársaival együtt – különleges „hat-tricket”, vagyis mesterhármast ért el: elhódította a bajnoki címet, valamint az FA és a Bajnokok Ligája serlegét. Az az év amúgy is felejthetetlen saját maga és megannyi rajongója számára, mert ugyancsak 1999-ben vette feleségül Victoria Adams kisasszonyt, a Spice Girls elnevezésű popformáció tagját, s a házasság nyomán végképp a celebek közé került.

Egy esztendővel azelőtt nem imádták annyira. Kiállítása miatt a nyakába varrták, hogy „kiejtette” Angliát az 1998-as világbajnokságról, noha a szigetországi válogatott büszkeségre okot nem adó védjegye, hogy – az angliai rendezésű 1966-os vb-t kivéve – előbb-utóbb minden nagy tornától elbúcsúzik. „Spice Boy” is három világbajnokságon járt, s azokon nem ért el semmit sem. Hacsak azt nem, hogy a Daily Mirror ’98-ban egy dartstábla fotóját tette közzé, s annak közepébe montírozta David Beckham portréját…

A középpályás és Ferguson kapcsolata sem volt felhőtlen, noha – mint arról már esett szó – a legfényesebb manchesteri sikerévet, a felejthetetlen hármasugrást együtt ünnepelte a mester és tanítványa. Csakhogy Sir Alex egyrészt nehezen tűrte a Beckham körüli felhajtást, azt pedig egyenesen a futball elárulásának tekintette, hogy játékosa számára a család fontosabbá vált a labdarúgásnál. (A házasság nem volt mindig felhőtlen, de Beckhaméknek három fiú és egy leány gyermekük van, s ez roppant erős köteléket jelentett. Amúgy mással is kiegészült a família: a Victoria és David által létrehozott kozmetikai családdal.) Amerikában már nem akadt efféle probléma, hiszen oda – ha beismeri, ha nem – „levezetni” és újabb pénzcsapokat megnyitni érkezett 2007-ben a futballista, aki ott lakik, ahol a hírességeknek lakniuk kell: a nevezetes Beverly Hillsen. Igaz, az otthona már Angliában is a dicsfényéhez méltó volt: a London közelében található házat a szigetországban „Beckingham Palotának” hívták.

„Nem tudom, mit hoz a jövő” – említette Beckham első észak-amerikai bajnoki címének elhódítása után, ami, ugye, annyit tesz: elképzelhető, hogy elhagyja az Államokat. (Ezért szólt Carsonban, a döntőn a „Beckhamet akarjuk!”) Leszö­gezte azonban, hogy számára a mostani évad volt a legszebb a tengerentúlon, s hogy mindvégig élvezte a játékot.

A 23-as mezt viselte – a kosárlabdázó Michael Jordan előtt tisztelegve –, és Robbie Keane azt mondta róla: „Kivételes élmény, hogy mellette játszhattam”. Figyelem: a csatár a múlt időt használta…

Így vagy úgy, nagyon is jellemző, milyen csapatban bukkant fel „odaát” az angol világsztár. A klub neve: Galaxy. Ez Los Angelest összefűzi Madriddal, és dr. David Beckham kétszeresen „galaktikus”. Mi az, hogy doktor? A szöglet- és szabadrúgások, a beívelések, a keresztlabdák professzora…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!