Igaz, a francia együttes tagjai is így tettek, Abidal korábban náluk játszott, de a házigazda fehérek gesztusa egészen rendkívüli volt, hiszen a májdaganattal megoperált futballista jelenleg a madridiak örök riválisához, a Barcelonához tartozik. A királyi klub vezérkara egyenesen harcolt azért, hogy a csapat e különleges dressz viselésével erőt adjon a „Barca” beteg védőjének, az UEFA azon­ban, érthetetlenül, nem engedélyezte, hogy a mérkőzés e szolidaritási de­­monstráció­val kezdődjön, így maradt a szokatlan mérkőzés végi „dresszcsere”. Lám, a bizniszfutball világában is van néha szív…

A Real Madrid esélyei a pályán sem rosszak, de nem olyan jók, mint a katalánoké. A mindig mértékadó angol fogadóirodák ugyanis a Barcelona–Sahtyor Donyeck párharcot tartják a legsimábbnak a negyeddöntő kettős találkozói közül: a vörös-kékek to­­vább­­­jutására 1,12-szeres, az ukrán csapatéra 5,50-szeres pénzt fizetnek. Annál feltűnőbb, hogy a neves angol lap, a Daily Telegraph úgy véli: „Ha van együttes, amely megállíthatja a Barcelonát, az éppen a Sahtyor”. Az újság szerint a donyeckiek hátul roppant szilárdak, míg egytől egyig brazil támadó játékosaik alkalmasak arra, hogy megszakítsák a Nou Camp nagyjainak „örökös” labdabirtoklását, és nyolc BL-meccsükön hét győzelmet ho­­zó akcióikkal meglepjék az első számú favoritokat is. Valószínűbb azon­ban, hogy a bukmékerek mérik fel jobban a helyzetet, mivel a Sahtyor dél-amerikai légiósai – noha kétségkívül komoly figyelmet érdemelnek – nem a legkiválóbb brazilok, míg a Barcelona megannyi ászánál (és csapatjátékánál) manapság nincs ragyogóbb a világon.

A Real Madrid sikere 1,28-szoros pénzt érne, vetélytársáé, a Tottenhamé pedig 3,50-szeresen fizetődne ki. A hangulat mindkét klubnál jó; José Mourinho, a spanyol együttes edzője kijelentette, hogy „boldog vagyok, amiért a Spursszel kerültünk össze, hiszen így újra eljuthatok Londonba”, míg Harry Redknapp, a Tottenham menedzsere azon tréfálkozott, hogy a Gattuso-affér miatt eltiltott másodedző, Joe Jordan nem utazhat Madridba. „Még sosem járt ott – említette –, és úgy néz ki, nem is látja meg soha a spanyol fővárost…” Jordan persze beérné Londonnal, s nem csupán azért, mert a negyeddöntőben (egyáltalán: az első számú európai klubtornán) másodízben szereplő brit együttes londoni csapat, hanem azért is, mert a döntőt – május 28-án – a Wembley stadionban rendezik.

Odavágyik a „szomszédból” a Chelsea és Manchesterből a United is. Az angol párharc alighanem a negyeddöntő fő száma, és a szigetországi sajtó máris olyan behatóan foglalkozik a kékek és a vörösök csatájával, mintha az nem áprilisban, hanem most kezdődne. A cikközönön túl a szakírók összeállították az Abramovics-éra hat legnagyobb Chelsea–MU meccsét, és ezek közül négyen a londoni együttes játszotta a főszerepet (2004: 1-0, 2006: 3-0, 2007: 1-0, 2008: 2-1). A kronológiailag a harmadik találkozó volt az első FA Kupa-döntő az új Wembleyben, igaz, egy évvel később manchesteri diadallal zárult egy másik döntő, a BL-é. Az eredmény ugyan 1-1 volt, de a százhúsz percet követő tize­negyes­párbajt a Ferguson-boyok nyerték Moszkvában. A hatodik epizód egy 3-0-s United-siker 2009-ből, de ez is csak a „szépítéshez” elég… A fogadóirodáknál viszont nem áll jobban a Chelsea, igaz, a Manchester sem: bármelyik együttes jut tovább, a feltett pénz így is, úgy is 1,83-szoros összeget fial.

A címvédő Internazionale legjobb négy közé kerülése viszont csupán 1,21-szeres summát jelentene, a milánóiak riválisát, a Schalkét pedig 4,33-szoros fizetségért lehet megjátszani. A németek is elismerik, hogy az erőviszonyok nem a gelsenkircheniek mellett szólnak, elvégre egyre-másra hangoztatják, hogy a Serie A képviselőjének felülmúlása „herkulesi” feladat. Ám azt sem mulasztják el felidézni: 1997-ben e két csapat vívta az UEFA Kupa döntőjét, s a pálmát (a 0-1-et, majd 1-0-t követő tizenegyesrúgások nyomán) a Schalke vitte el. Javier Zanetti, az Inter argentin törzsgárdistája jól emlékszik a két mérkőzésre, hiszen mindkettőn játszott. Gondoljunk bele: csaknem másfél évtized telt el azóta, és az állhatatos védő-középpályás még mindig a pályán van…

Ehhez hasonlóan nagy szó talán csak az lenne, ha az elődöntőben összefutna a Barcelona és a Real Madrid. Amennyiben a Sahtyor, illetve a Tottenham – a papírformának megfelelően – alulmarad, úgy dupla El Clasico következik. Ebben az esetben négy örökrangadót vívnának a tavasszal az ősi riválisok, hiszen meccselnek a spanyol bajnokságban és a Király Kupa döntőjében is. A négyből csak egy mérkőzést rendeznének a Nou Campban, de az kétségkívül emlékezetes lenne, mert a fair play-díjas „Abidal-megmozdulás” miatt alighanem megtapsolnák a Real Madridot Barcelonában…

Óriások találkozója volna az, nem pedig csillagok háborúja.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!