Vitán felül áll, hogy a legismertebb sportolók nagy hatást gyakorolhatnak az emberek életére. Na de, hogy az állatokéra is? Egy dél-koreai állatvédő egyesület a héten azt állította, hogy a Manchester United labdarúgója, Park Dzsi Szung lehet a felelős azért, hogy az országban alaposan megcsappant a békapopuláció.

 
Park Dzsi Szung, a békák réme

Park, aki az MU-ba történő igazolásával az ország legnépszerűbb embere lett, még 2006-ban kiadott önéletrajzi könyvében írt arról, hogy édesapja tanácsára főtt békák levét (nem tudjuk, hogyan készül és nem is akartunk utánajárni) issza, hogy növelje az állóképességét. Az állatvédők szerint Park bejelentése óta hatalmas méreteket öltött a kétéltűek illegális vadászata, egyes fajok kihalófélben vannak – holott a „békaszörpnek” valójában semmilyen pozitív élettani hatása nincs.

Nem úgy a teknősvérnek, amelyet Kínában már évezredek óta használnak, a világ egyéb helyein élő sportrajongók pedig húsz évvel ezelőtt, a kínai atlétanők hirtelen feltűnésekor csodálkozhattak rá. Az akkor világcsúcsot világcsúcsra halmozó futónők edzője, Ma Jünren szerint ugyanis tanítványai a teknősvérnek köszönhették eredményeiket. Néhány évvel később kiderült, talán valami más csodaszerük is lehetett, a 2000-es olimpián ugyanis Ma Jünren valamennyi versenyzője fennakadt a doppingteszten. A pekingi olimpia előtt egyébként felhívták a hazai sportolók figyelmét, hogy óvakodjanak a hasonló varázsszerektől, mert némelyikben tiltott anyagok is lehetnek. A listára a teknősvér mellett a ginzeng, a hernyógomba és az őzpénisz is felkerült.

Amíg a Távol-Keleten a jelek szerint a hagyományos gyógyhatású készítményekben hisznek, addig Nyugaton, legalábbis hivatalosan, valami egészen másban. A tizennégyszeres olimpiai bajnok úszó, Michael Phelps például naponta 12 ezer kalóriát visz be a szervezetébe, étrendjének alappillérjeit a gigaméretű szend­vicsek, rántotta, csokoládés palacsinta, spagetti, pizza, valamint rengeteg ener­giaital jelentik. A mostanában Phelpset is túlszárnyaló Ryan Lochte pedig a 2008-as olimpián úgy nyert két aranyat, hogy minden nap a leghíresebb amerikai gyorsétteremláncban étkezett. Kérdés, hogy Gyenesei István, akkori sportért felelős államtitkár erre gondolt-e, mikor a pekingi játékok zárónapján azt mondta: „hiába, tejbegrízzel nem lehet megverni Phelpséket”.

A csodaétkekkel kapcsolatos legszórakoztatóbb történet pedig kétségtelenül Usain Bolthoz kötődik. A jamaicai sprinter pekingi aranyérmei után a magyar sajtót bejárta a hír, hogy a siker titka nem más, mint a helyi lekvár. A hír forrása a sportoló édesapjának nyilatkozata volt, aki azonban nem „jamot”, hanem „yamot” említett: előbbiből lett ugyebár a dzsem, míg utóbbi a valóban jótékony hatású, Jamaicában a mindennapi étrend fontos részét képező jamszgyökér. A félrefordításra viszonylag gyorsan fény derült, így a karibi szigetországból végül egyetlen hajónyi lekvárszállítmány sem indult el Magyarország felé – pedig az még menne is a tejbegrízhez.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!