A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a héten örökre eltiltotta minden futballal kapcsolatos tevékenységtől azt a három magyar játékvezetőt, akik engedély nélkül működtek közre a törökországi Antalyában február 9-én rendezett észt–bolgár felkészülési mérkőzésen.
A határozat szerint Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián és Csák János esetében bizonyítható a mérkőzés eredményének szabálytalan befolyásolása, illetve a passzív korrupció. Az érintettek – másik négy, itthon előzetesben lévő társukhoz hasonlóan – a gyanú szerint annak a nemzetközi bűnszervezetnek a tagjai, amely nagy összegű fogadásokat kötött az általa befolyásolt meccsekre. Az említett válogatott mérkőzésen például valakik indokolatlanul nagy téttel fogadtak a meccs előtt arra, hogy háromnál több gól lesz. A találkozó végül 2-2-es döntetlennel zárult, valamennyi gól tizenegyesből született.
„Egyelőre nem kaptuk meg a részletes indoklást, így nem tudjuk, milyen iratok, vagy vallomások alapján hozta meg a döntést a FIFA” – mondta el lapunknak az érintettek védelmét ellátó dr. Dányi Szilárd. „Nagyon fontos azonban, hogy ezt a fegyelmi eljárást külön kell kezelni a folyamatban lévő magyar büntetőügytől. A FIFA-ban mások az eljárási szabályok, jóval lazább a bizonyítási rendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy sportpolitikai szervezet is, amely nyilván minden alkalmat megragad, hogy példát statuáljon, és a közelmúltbeli botrányai után bebizonyíthassa, igenis fellép a korrupció ellen” – tette hozzá az ügyvéd. Dányi szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a határozat indoklása tartalmaz eddig ismeretlen bizonyítékokat, amelyeket a magyar büntetőügyben is figyelembe kell majd venni. Az ügyvéd szerint minden bizonnyal sor kerül fellebbezésre, hiszen a hazai bíróság később hiába mentené fel védenceit, a FIFA, mint nemzetek felett álló szervezet azt nem volna köteles figyelembe venni, így az eltiltás hatályban maradhatna.
Borbély Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség Jogi- és Sajtóirodájának vezetője szerint a FIFA-ítélet igazolta, hogy az MLSZ helyesen járt el az ügyben: „ezek a játékvezetők nem vezethettek volna hivatalos válogatott mérkőzést, mert nem voltak FIFA-bírók. Éppen ezért csak úgy működhettek közre, hogy megkerülték a hivatalos utat, azaz nem tájékoztatták az MLSZ vezetését. Azzal pedig, hogy ezek a bírók a szabadidejükben hol vannak, és ott miként állítják be magukat, nem tudunk mit kezdeni. Amikor az ügy kiderült, azonnal felfüggesztettük őket, és mivel nemzetközi mérkőzésről volt szó, az eljárást átadtuk a FIFA-nak”. Borbély is megjegyezte, a mostani döntés nem sokat jelent a magyar büntetőüggyel kapcsolatban, amely akár még évekig is elhúzódhat. „Mint a vesztegetéseknél általában, ebben a konkrét esetben is nehezen bizonyítható, hogy a bíróküldések, illetve a mérkőzések befolyásolásával valakik jogtalan haszonra tettek szert. Ennek ellenére már maga a nyilvánosság is a megtisztulás kezdetét jelentheti, hiszen minél nagyobb figyelmet kap az ügy, annál nagyobb a visszatartó ereje. Éppen ezért született a 2000-es évek elején az a jogszabály, amely arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha az aktív vesztegető – mielőtt az a hatóság tudomására jut – feltárja az általa elkövetett bűncselekményt, úgy akár büntetlenséget is élvezhet.”
Azt egyelőre nem tudni, mennyire szövi át a bundaügy a honi labdarúgást, a hatóságok eddig egy magyar bajnokit említettek a gyanús összecsapások sorában. A szövetség jogi igazgatója mindenesetre korainak tartja az eredmények utólagos megváltoztatásával kapcsolatos találgatásokat. „Persze, ha kiderül, hogy milyen manipulált meccsek voltak, vissza kell térnünk a kérdésre” – zárta mondandóját Borbély.
A napokban újabb élvonalbeli labdarúgóval bővült a bundaügyben gyanúsítottak köre. A hírek szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a Videotonnal nemrég szerződést bontó, tavasszal kölcsönben a Vasasban szereplő 19 éves P. Csabát hallgatta ki egy utánpótlás-mérkőzéssel kapcsolatos vesztegetés, valamint hamis tanúzás bűntette miatt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
