Djoker, az új ász

Azoknak a bizonyos gyermekéveinek nagy részét Djokovics a szülővárosában, Belgrádban töltötte, karrierje azonban Szerbia legkedveltebb síparadicsomában, Kopaonikban kezdődött, ahol a család néhány kisebb vállalkozást, köztük egy pizzériát, valamint egy képzőművészeti galériát üzemeltetett. Itt figyelt fel rá egy tábor során a neves edzőnő, Jelena Gencsics, aki saját bevallása szerint Szeles Mónika óta nem látott ennyire ambiciózus ifjút. Djokovics és néhány társa 1999-ben Belgrád bombázásakor sem hagyott fel az edzésekkel. Mindig olyan körzeteket választottak, amelyet előző nap támadás ért, így valószínűsíthető volt, hogy az ott élőknek legalább egy nap nyugtuk lesz. Gencsics végül meggyőzte a szülőket, hogy a nehéz idők ellenére hozzanak anyagi áldozatot fiúk kedvéért, aki így 12 évesen már egy müncheni akadémián készülhetett. A család „befektetése” azóta sokszorosan megtérült: Djokovics eddigi profi karrierje során közel 30 millió dollárt zsebelt be a különböző versenyeken.

Kezdeti éveiben többször is megfordult Magyarországon, Szolnokon Futures, Budapesten pedig Challenger-tornán diadalmaskodott, majd 2006-ban első ATP-tornákon aratott győzelmeivel berobbant az elitbe. Egy évvel később Miamiban megnyerte élete első Masters-versenyét, majd Montrealban legyőzte a világranglista akkori három legjobbját, ami egy versenyen utoljára Boris Beckernek sikerült 1994-ben. Az esztendőt – még mindig csak 20 évesen – már a ranglista harmadik helyén zárta, hazájában pedig az Év Sportolójának választották. A 2008-as Australian Openen összesen egy szettet veszítve hódította el első Grand Slam-címét, ám a következő években a nagy tornákon nem tudta a legjobbját nyújtani, így a két nagy rivális, Roger Federer és Rafael Nadal árnyékából egészen az idei szezonig nem sikerült kitörnie.

Múlt év novembere óta azonban mindössze egyetlen mérkőzést veszített el, így nem csoda, hogy e héttől már ő vezeti a világranglistát, véget vetve ezzel a Federer és Nadal 387 hétig, vagyis több mint hét évig tartó uralkodásának.

A négy nyelvet beszélő Djokovics jó ideje Monte-Carlóban él, de a Djoker becenevet nem ezért kapta, hanem mert a szurkolók nagy örömére a meccsei előtt és után előszeretettel utánozza férfi, sőt női versenyzőtársainak jellemző gesztusait.

„A világ legjobb teniszezője!” – felelte hatévesen, habozás nélkül, amikor a már említett Gencsics megkérdezte tőle, mi szeretne lenni, ha felnő. Az elmúlt hónapokat figyelembe aligha vitás: az álom mintegy 18 év elteltével valóra vált.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!