Most akkor félig tele van, vagy félig üres az a bizonyos pohár? – tehetjük fel a kérdést a most véget ért glasgow-i úszó Európa-bajnokság kapcsán.
Nos, ha abból indulunk ki, hogy a magyar „medencés” küldöttség a legutóbbi, 2016-os kontinensviadalról 19 éremmel tért haza, a mostaniról pedig 9-cel, látszólag minden okunk meglenne a pesszimizmusra. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy Sós Csaba szövetségi kapitány utólag elárulta, a csapatból csak ketten, a három érmével a felnőtt mezőnybe végérvényesen berobbanó 16 éves Késely Ajna, valamint az Eb egyik legkellemesebb meglepetését szerző Burián Kata (200 hát, bronz) voltak abszolút csúcsformában, már nem is tűnik olyan rossznak a termés. Azon pedig, hogy ezúttal nem volt mindenki teljesen „kihegyezve”, nem is nagyon szabad csodálkozni, hiszen a magyar úszóknak tavaly a hazai rendezésű vb miatt szó sem lehetett pihenőről, így néhányan most, két olimpia között félúton iktatták be a „lazább” évet.
Az viszont Glasgow-ban egyértelművé vált, hogy egy bombaformában lévő Hosszú Katinka nélkül nagyon nehéz lesz az utóbbi időben megszokott éremsort produkálni. Hosszú a 2016- os ötkarikás játékokon a magyar csapat 7 érméből egymaga 4-et vállalt, 2017-ben a budapesti vb-n pedig 8-ból 4-et. A közelmúlt történéseit ismerjük, azokhoz képest az is kisebbfajta csoda, hogy vállalta a mostani Eb-t, és a 200 vegyest meg is nyerte. Győztes ideje viszont 4 másodpercre van saját világcsúcsától, és 2-re az idei ranglistát vezető amerikai Bakerétől, azaz a nyilatkozatai alapján rendkívül motivált klasszisunknak van hova visszakapaszkodnia az új edzőjével. Nagy kérdés az is, hány számot vállal majd a jövőben a nagy versenyeken: nehéz elképzelni, hogy 2020-ban Tokióban – 31 esztendősen – is 4 számban látjuk majd. Mindenesetre Hosszúnál az előttünk álló időszak alighanem izgalmasabb lesz, mint az utóbbi hat év a maga „kötelező” győzelmeivel.
Ha már szóba kerültek a világranglisták, érdemes egy pillantást vetni rájuk, hiszen idén vb és olimpia híján legfeljebb így lehet összemérni a különböző földrészek legjobbjait. A rövidesen kezdődő Ázsia Játékokat kivéve már túl is vagyunk minden jelentős viadalon, vagyis csaknem minden sztárúszó letudta a 2018-as főversenyét. Jelenleg egy magyar áll első helyen saját számában: a 18 évesen világklasszissá érő Milák Kristóf 200 pillangós Eb-győztes idejénél még senki sem úszott gyorsabban idén. Rajta kívül Kenderesi Tamás (200 pillangó, 4. hely), Verrasztó Dávid (400 vegyes, 4. hely), Kapás Boglárka (200 pillangó, 5. hely), Késely Ajna (400 és 800 gyors, 6-6. hely), Hosszú Katinka (200 vegyes, 7. hely) és Burián Kata (200 hát, 8. hely) állnak előkelő helyen.
Ha ehhez a névsorhoz hozzátesszük a még mindig nem leírható Cseh Lászlót és a vegyesváltó utolsó embereként gyorson űridőt repesztő, egyelőre kissé rutintalan Németh Nándort, látható, hogy a potenciál bőven megvan a magyar csapatban. Mégis, ember legyen a talpán, aki megjósolja, mi sül ki ebből jövőre a dél-koreai Kvangdzsuban esedékes vizes vb-n, és persze rá egy évre a tokiói olimpián…
„Az Eb-n a többiek számára én szeretnék lenni a Loch Ness-i szörny!” Ezt még idén februárban nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek Rasovszky Kristóf, utalva arra, hogy a glasgow-i Európa-bajnokságon egy skóciai tóban (igaz, nem „abban”) rendezik a nyílt vízi versenyeket. Kívánsága pedig tulajdonképpen teljesült is, hiszen mostanra ő lett az, akit az ellenfelek nem igazán szeretnének látni maguk körül a vízben: a 21 éves versenyző előbb megnyerte az 5 kilométeres távot, majd a balul sikerült benyúlás után, a győztessel azonos idővel, 2. helyen végzett 10 kilométeren. Rasovszky vasárnap 10 órától 25 kilométeren is rajthoz áll, abban a számban, amelyet fél éve lapunknak úgy definiált „amolyan öngyilkos vállalkozás”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
