A mérleg – két győzelem, egy vereség – számszerűleg pozitív, juniálisról azért nem szavalnék három héttel Andorra után. A magyar labdarúgás helyzetéről – a pireneusi hercegség fájdalmasan eleven emlékén kívül – az is sokat mond, hogy a mi törpeállamunk legjobbjai számára hovatovább egybefolynak a szezonok: június második hetében még az előző idény keretében szerepelt le az úgynevezett válogatott, a hónap hajrájában pedig már az új évad menetrendje szerint kell fellépni az Európa Liga hátsó lépcsőházi grádicsán.
Hogy e módfelett szegényes környezetben sikerül-e feljutni legalább a második fokra, az még kérdés, de az e heti selejtezőnap csak a finisben öt perc alatt három gólt beszedő, így 3-1-es vezetésről 4-3-as vereséget szenvedő Vasas számára volt csütörtök, a két magyar forintmilliárdos csapat, az FTC és a Videoton egyaránt 2-0-ra győzött. Igaz, a fehérvári együttes teljesítményéről az Index című hírportál megemlítette, hogy „hatvan percig nagy büdös semmi”, ám annak legcsekélyebb szándéka nélkül, hogy kiigazítsam a szerkesztőt, magam inkább a fennmaradó fél órát emelném ki, mert jó(?) ideje ahhoz szoktattak bennünket – lásd nem csak a kontinens hatodik legkisebb országát, a mindössze nyolcvanezer lakosú Andorrát –, hogy kilencven percig nagy büdös semmi van. Ezért aztán egyáltalán ne fanyalogjunk azon, hogy a máltai Balzan nyolcvan percig 0-0-ra, majd az ötperces hosszabbítás végéig 0-1-ra állt Felcsúton, mert Máltán 423 ezer ember él, az a sziget valóságos nagyhatalom Andorrához képest. (Bár a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Balzan városának népessége nem éri el a négyezret.) Azt nem hoznám fel, hogy az ellenfél keretében három brazil futballista is van, mert lehet tűnődni, milyen brazil labdarúgó az, akinek Máltára kell mennie futballozni…
Brazil legionárius a Jelgava keretében is akad – csak azért nem ismétlem meg az előbbi megjegyzést, mert nem mondok mindent kétszer –, ám a kontinens legkisebbjeinek premierjén az FTC-nek nem jelentett akadályt a lett csapat. Javaslom, ezt se intézzük el flegma „na és?”-sel, mert a múlt évben az albán képviselőt sem Tiranában, sem az Üllői úton nem sikerült felülmúlniuk a zöld cinegéknek. Tapsoljuk meg tehát a ferencvárosi „kettő-nyuszit” – bár a visszavágó, mint mindenütt, még hátra van –, annak ellenére is, hogy a balti vetélytárs érzékelhetően szerényebb körülmények között működik, mint jó néhány államilag finanszírozott, a nemzetközi porondon meg ez idáig rendszerint kitömött magyar klub. A Jelgava együttesének sporttelepét 2010-ben avatták, a létesítmény befogadóképessége 1560.
Amúgy látszik is a mostani eredményen, hogy arrafelé nem tudják, mi az a stadionprogram.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!