Nemzetközi klubmérkőzések magyarokkal: nincs rapid megoldás.
Az ember keddenként, szerdánként, csütörtökönként nemzetközi díjmérkőzéseket néz, és időről időre eltűnődik: vajon mikor is volt, amikor még magyar labdarúgócsapatok is európai meccset játszottak. Bizony annak már négy hónapja; boldogtalan reprezentánsainknak az idén még az augusztust sem sikerült megérniük a BL és az EL hátsó udvarában. Pedig az UEFA már nem győz könnyítést adni a keleti résztvevőknek…
De magyar együttes még így sem győz.
Úgyhogy a meggyötört szemlélő menekülő útvonalat keres, és azon mereng: miképpen lehetne túljutni a provinciális hazai bajnokságon, melynek legújabb színfoltja a Felcsút és a Mezőkövesd. Talán vissza kellene hozni a Közép-európai Kupát vagy a húsvéti tornákat – vetődik fel benne a gondolat, de aztán rájön: ez több szempontból is ábránd csupán. A KK-ban például nyomultak annak idején az olaszok – már amennyire, mert a Vasas rendszeresen hármasokkal, ötösökkel küldte haza az Atalantát, a Bolognát, a Fiorentinát, a Torinót –, és ma már halvány esély sincs rá, hogy első osztályú itáliaiak csipcsup ellenfelekkel szemben fárasszák magukat. (Nem a meccsen: az utazással.)
Olaszország tehát kihúzva.
Ausztria szintén.
Elvégre a két legnevesebb bécsi klub közül az Austria a BL-mezőny tagja, a Rapid pedig EL-szereplő, s akkor ott van még a Salzburg, amely – figyelem! – négy forduló után százszázalékos csoportelső az Európa Ligában. A „szomszédok” négyeséből csak az a Pasching esett ki (az EL-selejtező rájátszásában a portugál Estorillal szemben), amely – a negyeddöntőben a Rapidot, az elődöntőben a Salzburgot, a döntőben az Austriát legyőzve – harmadosztályú csapatként nyerte el az osztrák kupát. Azaz a „sógoroknak” nincs szükségük pótlékra, játszanak és látnak ők „saját” európai meccset eleget. Az exjugoszlávokkal hasonló a helyzet: porondon van a Dinamo Zágráb, a Maribor, a Rijeka, igaz, a régi, nagy belgrádi kettős, a Crvena Zvezda és a Partizan már elhullott, akárcsak a Hajduk Split, a Vardar Szkopje, a Zseljeznicsar vagy a Videotont a lehető legkorábban kiejtő Mladoszt Podgorica. A hajdani Csehszlovákiából a Viktoria Plzen a BL-ben, a Slovan Liberec az EL-ben hajt – az előbbi „asszisztensként”, az utóbbi viszont hatpontos másodikként –, bár lemorzsolódás abban a régióban is volt, hiszen sehol nincs már a Jablonec, ahogyan kiselejtezték a Slovan Bratislava, AS Trencin, Zilina szlovák triót is.
Esetleg lehetne tárgyalni arról, hogy azok a klubok, amelyek kiesnek, közép- európai vigaszágat alakítanának maguknak. Nálunk ebben a tekintetben egyszerű a helyzet, tőlünk már a nyár utolsó hónapjában megkezdődhetnének a küzdelmek… Kérdés, ki lenne azokra kíváncsi. Még Magyarországon sem jelentene nagy vonzerőt a Zsolna vagy a Podgorica többszöri fellépése, arról már nem is szólva, hogy a térségben mennyien érdeklődnének hányatott sorsú honfitársaink iránt… Hajdanán az osztrákok a Vasas KK-nevezését is hevesen ellenezték, mondván: az MLSZ ne delegáljon olyan csapatot a nagy múltú tornára, amelynek vendégjátékán nem telik meg a Práter stadion… (Aztán ugyanaz a Vasas 55 ezer szurkoló előtt lépett fel a császárvárosban, majd a döntő harmadik mérkőzésén felejthetetlen 9-2-vel lepte meg a Rapidot, és tette mámorossá a Népstadion százezer szurkolóját.)
Képzeljék, mit mondanának ma az osztrákok! Elvégre, ha játéklehetőség – elvben, talán – volna is, közönség nélkül valóban nem megy. Ennél fogva a húsvéti torna felújítása sem több álomnál, mert az Austria és a Rapid táborát egyáltalán nem mozgatná meg a mostani Ferencváros és Újpest. Pedig a Rapid átlagban 14 211 néző előtt játssza bajnoki mérkőzéseit napjainkban is – az Austria hasonló adata 9391 –, de bevételeit aligha növelné a budapesti zöld-fehér és lila-fehér klub elleni páros meccs.
Nincs mese, csak magunkon segíthetünk.
S addig, amíg ez nem sikerül, maradunk magunknak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
