A héten úgymond hozzálátott a megtisztuláshoz a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. Na, nem azzal, hogy a végrehajtó-bizottság zürichi ülése előtt újabb két alelnököt vittek el az ötcsillagos Baur au Lac Hotelből a svájci rendőrök, akik már májusban is razziát tartottak a FIFA köreiben.
Akkor azt hitte az ember, megroggyan a szervezet.
Azóta azonban mindinkább úgy tetszik: nincs az az abszurd helyzet, amelyet ne követhetne még inkább felfoghatatlan állapot. Matolcsynak a gyerekek popsiján felfedezett kis piros pontokról szóló fejtegetése tetszik hasonlóképpen logikusnak, mint némely FIFA-magyarázat. Sőt a szituáció még ennél is kilátástalanabb, mert a legtöbbször még kifogást sem keresnek a látszólag katasztrófa sújtotta berkekben. Minek itt ürügy, amikor úgysem változik semmi? – szuggerálja a fejleményeket követni próbálókba a szervezet, amelynek összetétele átalakulhat, alapállása azonban nem módosul. De hiszen e héten tették meg az első lépést az átláthatóság és elszámoltathatóság felé! – vethetik közbe naivan a remény örök rabjai, ám ki kell ábrándítani minden gyanútlan embert. Például azzal, hogy a nemzetközi szövetséget jelenleg korelnök alelnökként irányító kameruni Issa Hayatou elaludt a tervezett „reformok” közzététele közben… Ezt a higgadt sportvezetőt nyilvánvalóan nehéz felzaklatni, ráadásul a Baur au Lac olyan csöndes, finom hely, amely kiváltképp alkalmas nyugodt döntések meghozatalára. Jó, most megint kisebb felfordulást okozott a karhatalom, de Hayatou látott már ilyesmit, és nem csupán a tavasszal. Négy éve megvádolták, hogy 100 ezer svájci frank kenőpénzt tett el a tévéközvetítési jogok odaítélése fejében, és nem is tagadott, igaz, mentségül felhozta: a teljes összeget az afrikai futball fejlesztésére fordította… A katari vb-rendezés ügyében már másfél millió dolláros panamával gyanúsították meg, és ez a meccs még nincs lefutva. Ám a békéjét így is megőrzi, mert akármerre néz, azt látja: itt is, ott is nyakig benne van mindenki a közös szenvedélyben. (Ami nem a futball.) A hullámok elérték a spanyol és az érinthetetlennek gondolt német szövetséget is, a labdarúgás olyan ikonjai alatt recseg-ropog a piedesztál, mint Franz Beckenbauer és Michel Platini, azaz végérvényesen szakítani kell azzal az elitista felfogással, hogy vesztegetés leginkább az egzotikus térségekben fordulhat elő. Mind világosabb: a FIFA sötétsége alól egyetlen delegált sem vonhatja ki magát, mert – ha tevőlegesen nem vett is részt a piszkos ügyletekben – legalább valamit az összes képviselő tudott… A zürichi székházat pedig a takarítónőkön kívül senki nem akarta tisztán tartani.
Amint Hayatou édesdeden elbóbiskolt, a világhálón hamar közzétett szundikálás kapcsán nincs más tanulság, mint amit eddig is tudtunk. Azaz: a kameruni elöljáró csicsikál ugyan, de az ördög nem alszik.
Másképpen: a futball az a (több mint) sportág, amelyben csak a labda gömbölyű.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!