A magyar kajak-kenu sport hosszú évek óta húzóága az olimpiai szereplésnek. A Londonba készülő csapat kiemelkedő egyénisége a kajakos Kovács Katalin, aki immár az ötödik olimpiájára készül, mindemellett kétszeres ötkarikás és 31-szeres világbajnok. Ezt a diadalszámot eddig még senki sem tudta megközelíteni. Kati az elmúlt évben előzte a német Birgit Fischert, aki 28 vb-elsőséggel büszkélkedett.
Ami pedig a sportág sikereit illeti, a trófeagyűjtés az 1952-es helsinki olimpián kezdődött. Az első aranyérmet 1956-ban Melbourne-ben az Urányi–Fábián duó szerezte meg, majd ezt követően már egyre-másra jöttek a sikerek. London előtt is úgy tűnik, hogy ez a sportág lehet a legeredményesebb.
Kovács Katalin 1996-ban mint tartalék már ott volt az atlantai olimpián, négy évvel később Sydneyben pedig tagja volt az ezüstérmes négyesnek. 2000-et követően sorozatban nyerte a nagy versenyeket, mondhatni, ő lett a magyar kajak-kenu „armada” zászlóshajója. Ez a sikersorozat Athén előtt a válogatón megtört, mert nem sikerült kiharcolnia az egyéni indulás lehetőségét, Janics Natasa ugyanis legyőzte őt. Janiccsal párosban azonban aranyérmes lett. És ezt megismételték négy évvel később Pekingben is.
– Rögtön kitűnt, hogy tehetsége van ehhez a sporthoz?
– Eleinte csak a társaság, a víz és a napfény miatt kezdtem el lapátolni, sem nekem, sem másoknak nem fordult meg a fejében, hogy egyszer világ- vagy olimpiai bajnok lehetek. Aztán egyre erősödött az edzéseim intenzitása, és ennek köszönhetően szinte versenyről versenyre fejlődtem. 1995-ben már tartalék voltam a világbajnokságon, egy évvel később pedig az olimpián. 1997-ben szereztem első világbajnoki érmemet, és innen számítva minden alkalommal ott voltam négyesben, vagy párosban a nagy versenyeken.
– Mikor sikerült „megszöknie” a többiektől? Már csak azért is kérdem ezt, mert szökőévben született, a napokban, február 29-én ünnepli a születésnapját.
– Sydneyt, vagyis 2000-et követően sikerült a világ legjobbjai közé eveznem, sorozatban nyertem a világ- és Európa-bajnokságokat, de sajnos az athéni olimpián nem lehettem ott egyesben.
– Általában párosban és négyesben érte el a sikereit. Mit szeret jobban, az egyéni vagy a csapathajót?
– Minden sportoló álma az egyéni siker, de én nem tennék nagy különbséget a szóló és a csapathajó között.
– Hitte volna, hogy valaha sikerül megjavítania Birgit Fischer világbajnoki rekordját?
– A statisztikák soha nem foglalkoztattak, de nagyon büszke vagyok rá, mert a német versenyző a sportág igazi ikonja.
– Hogyan emlékszik vissza Pekingre, ahová úgy utazott el, hogy akár három aranyérmet is nyerhet, aztán…
– Minden versenyző életében akadnak olyan pillanatok, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szerette volna. Így jártam én Pekingben, ahová esélyesként érkeztem, de egyesben dobogóra sem sikerült állnom. Elvesztettük a négyest is, párosban viszont Natasával sikerült ismét nyernünk.
– Hogyan látja az esélyeket London előtt?
– Ha kijön a lépés, akkor mi, magyarok megnyerhetjük mind a négy női számot, ezt annak ellenére mondom, hogy már nem annyira szűk az élmezőny, mint korábban, nem csupán a németek és az oroszok a nagy ellenfelek, szélesebb lett a paletta.
– Újra megcélozza az egyéni versenyt a csapathajók mellett?
– Erre most nem tudok választ adni, mert a Londonba utazó csapatnak májusban lesz egy válogatója, ahol egyéni számban kell megmérkőznünk, és az ott elért eredmények alapján dől majd el, hogy ki indul egyéniben, ki párosban, illetve ki kerül be a négyes hajóba.
– Történt egy kisebb sérülés a kezével.
– Hála égnek nem annyira súlyos, hogy akadályozna a munkában, teljes értékű edzést tudok végezni, és február 27-én Törökországba utazunk, hogy ott folytassuk az alapozást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
