Kapitány is lehet halhatatlan

 Az ünnepélyes beiktatás májusban lesz, de a nemzetközi döntnökcsapat határozata után már most kijelenthető, hogy Kemény Dénes halhatatlanná vált, hiszen teljesítményével ő is beköltözik a hírnév házába – 32 honfitársa mellé. Az elismerés kétségtelenül annak a páratlan diadalnak szól, hogy kiválasztottjaival elébb 2000-ben, Sydneyben, aztán 2004-ben, Athénban, majd 2008-ban, Pekingben – megszakítás nélkül immár harmadjára – is ötkarikás aranyérmet nyert. A lassan mögöttünk hagyott esztendő legfőbb világversenyén, a szeptemberi, zágrábi Európa-bajnokságon negyedik lett az együttes. Lesz még jobb is, egyfelől mert a fiatalok is szépen-lassan beépülnek, másfelől pedig visszatérhet a Kemény-legénység tagjai közé Kásás és Kiss is. Már ha az összes érintett úgy akarja… Erről is beszélgettünk a kapitánnyal, amikor alkalmi leltárt készítettünk – nem csupán az idei évről, hanem a vízilabda általános nehézségeiről, s persze „elugrottunk” egy kicsit a 2012-es londoni olimpiára is.

– Végül is milyen esztendő volt 2010, a két olimpia felezőjében levő, úgynevezett köztes év a nemzeti csapat irányítójának szemszögéből? – vágtunk bele a beszélgetésbe Kemény Dénessel.

– Stagnáló. A 2009-es talán valamivel látványosabbra sikeredett, az olimpia lendületéből még kitartott, az idei viszont inkább stagnáló év volt, ha csúnyábban fogalmazunk: lagymatag. Amilyen az olimpiák utáni első két év szokott lenni.

– Talán ezért is akadnak olyan hangok, hogy baj van a vízilabdával, hogy nem eléggé látványos, hogy nem mindig érthető, mi történik a medencében, sőt olyan vélekedéseket is hallani, hogy a póló nehezen maradhat meg olimpiai sportágnak, ha nem változtatnak a szabályokon. Az ötletelésekben éppúgy szerepel a kisebb pálya, mint a játékosok számának, s a labda méretének csökkentése, vagy éppenséggel a kapu megnagyobbítása.

– Hogy a vízilabda olimpiai léte veszélyben lenne, ez egyszerűen nem igaz! Ezt a nézetet csak Magyarországon lehet hallani, külföldön nem. Hogy honnan jön? Elmondom: egy magyar újságíró találta ki az egészet, már régebben. Aznap nem volt semmilyen érdekes hír, hát gondolt egyet, s a sportnapilap címoldalára kitette ezt a veszélyben a vízilabda témát. Azóta ezt sikerült szépen ismételgetve a magyar sportszeretők, a magyar sportújságírók agyában elültetni. Ilyen világot élünk. Nálunk, ha valami világszinten jó, rendre megtalálja a magyar, hogy mi abban a rossz. Amikor három olimpiai aranyat hozunk, azt egyedül a magyar médiában olvashatod, hogy ezekből hány olyan van, ami nem annyira értékes ezért, azért, amazért…

– Mi a helyzet a szabályokkal?

– Vannak, akik azt mondják, rosszak a szabályok, én meg azt mondom: rosszak a bírók! Egy nagy gond akad az előbbiekkel, az, hogy óriási szubjektivitásra adnak lehetőséget a játékvezetőknek. Más sportágban is van így, tornában, műkorcsolyában, de szerintem ahol a legkönnyebben befolyásolhatja a végeredményt a bírói hiba, az a vízilabda. A játékszabályo­kon persze lehet változtatni, de akkor az kell, hogy a vízilabda az Egyesült Államokban váljék profi sportággá, ezt, ha mód van rá, meg kéne lépni, egyébként azonban úgy vélem, hogy jó csapatok jó bírókkal tudnak nagyszerűen vízilabdázni a mostani szabályokkal is.

– Röpke kitekintés a jövőbe: mit gondol, milyen lesz a vízilabda 10-15 év múlva?

– Ha a szabályok nem változnak, akkor úgy gondolom, hogy a játékosok technikai-taktikai képzettsége megmarad, fizikai képzettségük viszont erősödik, így a fizikai tényezők irányában fejlődik tovább a játék.

– Jó néhányan vannak, akik úgy gondolják: sokat lendíthetne a csapaton, s a sorozatban negyedik arany elérését is reálissá tenné Kiss Gergely és Kásás Tamás visszatérése. Ott lesznek-lehetnek ők is a londoni olimpián, s egyáltalán, hogy nézhet ki a magyar válogatott 2012-re?

– Ha bekerülnek a keretbe, akkor ott lesznek. Ez akkor dől el, amikor nekem a névsort le kell adnom, addig ezek a kérdések mindig nyitottak. Ideális korátlagú magyar csapattal számolva a fiataloknak játéktudásban meg kell erősödniük, a középkorúak be kell, hogy érjenek, az idősebbeknek meg az akkori fizikai erényeiket kell csillogtatniuk. Ez nem sikerülhet mindig mindenkinek. Úgy gondolom, az említett két játékosnak van esélye bekerülni, ők nagyon jól tudják, hogy nekik a vízben kell bizonyítaniuk, hogy igenis, ott a helyük a csapatban.

– Mit érzett, mikor hírét vette: „csarnoklakó” lesz Amerikában?

– Csak azt tudom ismételni, amit a válogatott honlapján is mondtam: nehéz ilyenkor nem panelekkel előállni. Ezt az elismerést nem kaphatnám meg májusban, ha nincsenek a játékosaim, a segítőim. Ha nem ennyire tehetségesek, elhivatottak saját területükön. Ők tették értékké az én munkámat. Ezzel együtt őszintén mondom, nem vártam ezt az elismerést. Elég sok időnek, évtizedeknek kell eltelni ahhoz, hogy valaki akár kimagasló teljesítménnyel is kiérdemelje. Ebből a megközelítésből szinte korainak nevezhetem, hogy tíz évvel az első olimpiai aranyérmünk után megkapom ezt a címet. Olyan szempontból is nagy elismerés, hogy ebben a kategóriában általában azokat szokták elismerni, akik már visszavonultak, én pedig még aktív vagyok. Gondolom, hogy a következő tíz-húsz évben követni fognak olyanok, akik most a játékosaim, biztos vagyok benne, hogy néhányan közülük vehetnek majd Floridába szóló repülőjegyet…

– Milyen lesz Kemény Dénes karácsonya?

– Az én karácsonyomat a három fiam szabja meg. A két nagyobbik már nem okvetlenül akar minden időt az apjával tölteni, annyit leszünk együtt, amennyit rám érnek. A legkisebb, Márk viszont karácsonykor rendre végig velem van, ez most is így lesz. Ha jó lesz az idő, Visegrádon síelgetünk, ha nem, zárt téri program vár ránk, például uszoda, de az is lehet, hogy egy magasles, mert volt már velem vadászaton is, amikor vadkacsát és vaddisznót ejtettünk el. Ilyenkor ő is fel van szerelkezve a megfelelő puskával, mindenféle vadászfegyvere van – természetesen műanyagból.

– Az ünnepek múltával jönnek a hétköznapok…

– Olyannyira, hogy már január elejétől, hétfőnként és keddenként a válogatottaknak edzéseket vezényelek, ezzel amúgy a klubok munkáját is segíteni tudom. Változó összetételű társasággal fogok dolgozni, meghívások lesznek, most nincs állandó kerettagság, ez így marad egészen májusig, addig mindenkit megnézek, akár több alkalommal is, aki szóba jöhet. Hivatalos keretet csak a nyári, sanghaji világbajnokság előtt hirdetek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!