Százgólos a csatárpótló csodakapus

Olyannyira, hogy feltétlenül kijár a megkülönböztetett tisztelet a világfoci jelenlegi messze legeredményesebb hálóőrének, a brazil Rogério Ceninek. Néhány napja érte el a sportágtörténeti küszöböt: a São Paulo kapusa a dél-amerikai ország bajnoki rangadóján, a Corinthians ellen 2-1-re megnyert meccsen vágta be csapata második gólját úgy 21 méterről, háríthatatlanul pontos szabadrúgással a jobb felső sarokba. Találata nyomán majdhogynem megállt az élet, pontosabban a mérkőzés szakadt átmenetileg félbe, amíg a csapattársak, a hazai kispad, egyszóval vagy kéttucat lelkes brazil – alkalmi futballkarnevált varázsolva a gyepre – ölelte-csókolta-köszöntötte hősét, a 100-as határt a labdarúgás világának összes kapusa közül elsőként elérő Cenit. Aki a 01-es hátfeliratú sárga mezét leráncigálva örömtáncot lejtett, majd győzedelmes futóbemutatót is tartott, amit az amúgy megértő arckifejezést öltő bíró sárga lappal „honorált”. De hát ez senkit nem érdekelt, amikor valóban nagy tett született: elsősorban a saját hálója előtt is remeklő Ceni jóvoltából a hazaiak négy esztendő után először verték meg az ősi vetélytársat. Az újdonsült „századost” a São Paulo hívei különösen lelkesülten ünnepelték, hiszen a januárban 38. életévét betöltött, igazán hűséges játékos 1992 óta csak és kizárólag anyaklubja színeiben szerepel. A 19 év alatt az elmúlt vasárnapig 965(!) mérkőzésen „portáskodott”, a São Paulóval két Libertadores Kupát – afféle dél-amerikai BL-t – nyert, továbbá egy-egy klubvilágbajnoki címet, dél-amerikai kupát és szuperkupát, három brazil ligaelsőséget, s persze világbajnoki titulust a brazil válogatottal. Balszerencséjére azonban 17 fellépése alkalmával a Selecaóban egyszer sem sikerült bevennie az ellenfelek kapuját. Talán ha többször is védhetett volna a nemzeti együttesben, de a 2002-es vb-n csak a harmadik számú kapus volt, s bár a 2006-is világbajnokságra a rangsorban már második „cerberusként” vitték ki, szinte mindvégig csak a kispadon kapott helyet, pontosabban Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány 10 percnyi jutalomjátékot engedélyezett neki a japánok ellen 4-1-re megnyert csoportmeccs hajrájában, Dida helyén. Ezzel együtt sem kell(ene), hogy hiányérzete legyen, hiszen a klubszinten elért 100 gól önmagában parádés produkció, ráadásul ebből csak 44-et lőtt büntetőből, a „maradék” 56-ot egy nehezebb műfajban, szabadrúgásból szerezte. De messze még a vége, egyelőre esze ágában sincs abbahagyni. Így aztán nagy kérdés, kinek és mikor sikerülhet őt, ha egyáltalán, beérni. Az abszolút világrangsorban mögötte állók közül az „ezüstérmes” paraguayi José Luís Chilavert 62 gólig jutott, és már abbahagyta, az aktívak pedig futballfényévnyire vannak tőle.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!