Ami egy művésznek 25 millió, az egy sportolónak már 100 millió – az új adószabályokban négyszer nagyobb összeg után adózhat kedvezményesen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) keretében egy focista, mint egy zongoraművész.
A szakértői becslések szerint a 25 ezer hivatásos magyar sportoló egy-két százaléka keres évi 80-100 millió forintot, köztük legtöbb labdarúgó, akik eddig jövedelmük nagyobb részét az állam elől eltitkolva tették zsebre. Nyilvánvaló túlzás és felesleges megkülönböztetés – értékeli Sárközy Tamás egyetemi tanár az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény módosítását. A kormány – a pénzügyesek ellenállását leküzdve – a sport terén is módot ad a kedvezményes közteherviselésre, éppúgy, mint ahogy ebben a kedvezményben újságírók, képzőművészek, színészek, zeneszerzők és más hasonló hivatást űzők eddig is részesültek.
Ami Sárközynek a Sport Plusznak írott véleménye szerint kifogásolható, az az, hogy a művészekkel, sőt az edzőkkel szemben az ekho alá eső összeg felső határa nem 25 millió, hanem sportolóknál a módosítás nyomán 100 millió forint. A sportolói fizetések nagyságáról mindenki hallgat. Magyarországon 280 ezer ember sportol, ebből 180 ezer felnőtt, de csak 25 ezren kapnak fizetést. Átlagosan 15 és 20 millió forint között keresnek éves szinten. Négymillió forintnál kevesebb pénzt visz haza évente a magyar sportolók 60-70 százaléka. Becslések szerint a módosítás valódi nyertesei, akiknek bevételei elérhetik az évi 80-100 milliót, mindössze egykét százaléknyian vannak a hivatásos sportolók között. További öt százalék 40 és 80 millió között keres. A legmenőbb férfi focisták jövedelmének – ez körülbelül 100 millió forint évente – nyolcvan százalékát keresik a profi férfi kosarasok és kézilabdások, a nők ugyanennek csak a hatvan százalékát. Egy kétszeres olimpiai bajnok kajakozó hölgy nagyjából annyit tehet zsebre, mint a női labdajátékosok. Dzsudzsák Balázstól persze senki nem sajnálja a pénzt. Mégsem tartható tovább az az állapot, hogy szemet hunyunk az élsportolók luxus életvitelével kapcsolatos kérdések felett – nyilatkozta Muszbek Mihály sportközgazdász, egyetemi tanár. A sportolók 2000-ig megbízási jogviszonyban kapták fizetésüket. 2000 és 2002 közt megbízási és bér jellegű pénzt is kaphattak. Azután az új sporttörvényben megjelentek a reklámjogokból származó bevételek is. A törvények persze nem szólnak a fekete pénzek mozgásáról. Ez adózatlan jövedelmet jelent, amelyet a sportoló zsebbe kap,. – Eddig egy sportoló tényleges jövedelmének kevesebb, mint 10 százalékát kapta legálisan, a 90 százalékkal volt gondja. Az új törvény nyomán egy sportoló zsebében 15 százalékkal több pénz marad, mint eddig – számolta ki Muszbek Mihály. Szerinte a következő évben a sportolók 10-20 százaléka fogja választani az ekhót. Hozzátette: társadalmi nyomást vár a sportolókra, művészekre, hogy fedjék fel, mekkora a jövedelmük.
Két aranyérmes úszó, Hosszú Katinka és Gyurta Dániel még a múlt évi világbajnokságon elért eredményük után járó mintegy hárommillió forintot sem kapták meg – írja a Blikk a szombati számában. Az úszószövetség az idei Európa -bajnokságon elért helyezésekért egyfajta gyorssegélyben részesítette az érmeseket és az edzőket: a győztesek 600 ezer, a második és harmadik helyezettek 400 ezer, illetve 200 ezer forintot kaptak, míg a trénerek az összegek felét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
