A 28 éves Kiss Dániel nemrég a barcelonai atlétikai Európabajnokságon bronzérmet szerzett a 110 méteres gátfutásban. Teljesítménye azért is örvendetes, mert sok év után sikerült magyar atlétának futószámban dobogóra állnia egy világversenyen.
– Milyen reményekkel utazott el a katalán fővárosba? – Kisebb sérülések akadályoztak az Eb előtt, de mivel a negyedik voltam idén az európai ranglistán, titokban reménykedtem, hogy dobogóra tudok lépni. – Egyáltalán miként ismerkedett meg az atlétikával? – Édesapám és édesanyám is ezt a sportágat űzte, habár egyiküknek sem sikerült válogatott szintre jutnia. – Miért választotta ezt a nem éppen könnyű atlétikai számot? – Az Ikarus SE-nek vagyok a versenyzője, és tízévesen mentem le először a pályára, ahol akkor és azóta is ifj. Tomhauser István az edzőm, aki megismertetett szinte az atlétika minden ágával, aztán valahogy rájöttünk mind a ketten, hogy nekem a gátfutás lesz az igazi. – Hogyan alakultak az eredményei? – Folyamatosan mentem előre, és hála istennek egy idő után már teljesen ritmusban voltam az „akadályokkal”, és az eredményeim is szinte versenyről versenyre javultak. – Több világversenyen volt résztvevő. Mikor érezte úgy, hogy jó döntés volt az atlétika, és ezen belül a gátfutás? – Óriási a konkurencia az egész világon, és talán a dohai fedett pályás világbajnokságon elért döntős pozícióm az, amelyre mostanáig a legbüszkébb vagyok. A legutóbbi világbajnokságon éppen hogy csak kiestem a döntőből, akkor ez nagyon elszomorított, és azon dolgoztunk közösen az edzőmmel, hogy a legközelebbi nagy versenyen végre bejussak a fináléba. Most végre sikerült, és remélem, ez olyan lökést ad, hogy meg fogom tudni ismételni a következő nagy versenyeken. – Aki megnézi a mai gátfutó mezőnyt, azt látja, hogy többen akár kosarasok is lehetnének. Milyen magas? – 196 centi vagyok, ez jelenleg körülbelül a versenyszámom átlaga, bár magasabb ellenfelek is akadnak a mezőnyben. – Aki 13,3 körüli időt tud futni gáton, annak gyorsnak is kell lennie. Mi a legjobb eredménye a 100 méteres síkfutásban? – Lehet, hogy most sokan meglepődnek, de pályafutásom során mindössze egy alkalommal versenyeztem 100 méteren. Nos, arra az időmre nem lehetek büszke. – Most mit produkál? – Idén azt terveztük az edzőmmel, hogy több alkalommal is rajthoz állok, de a sérülések ebben megakadályoztak. Ugyanakkor nem akarok kitérni a válasz elől: megközelítőleg 10,5 másodperc körül futhatok 100 méteren. – Nemrég ismét megnyerte az országos bajnokságot. Rajthoz áll még idén? – Ha nem zavarnak a sérülések, akkor egy-két versenyen még ott leszek. Habár a napokban az edzőmmel konzultálva úgy határoztunk: idén már nem versenyzem többet. – Ha már korábban a 100 métert szóba hoztuk, Barcelonában sokak meglepetésére a francia fehér csodafutó, Christophe Lemaitre győzött. A laikusok számára ez meglepetést jelentett. És az atlétáknak? – Nekünk nem annyira, mert már tavaly megmutatta, hogy nagyon nagy tehetség, ráadásul ő az első fehér bőrű sprinter, aki 10 másodpercen belül futott, ezért nem okozott berkeken belül csodálkozást a győzelme. Ami viszont meglepetés volt, hogy triplázni tudott, mert ott volt a 4x100 váltóban is. Nem is beszélve arról, hogy 200 méteren olyan hajrát nyitott, amilyenre ritkán van csak példa, hiszen 20 méterrel a vége előtt még a vert mezőnyben volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!