Május végén az Espanyol játékosa, Ivan de la Pena (ex-Barca, illetve -Lazio) borult ki a meccs előtti sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette visszavonulását. A teste megadta magát. A jelenlévő újságírók nem segíthettek rajta, csendben együttéreztek a futballistával, akit egykor a „katalán zseniként” emlegettek. Egy héttel később Andrea Pirlo, az olasz AC Milan világbajnok középpályása vett könnyes búcsút társaitól a klub edzőközpontjában. A tíz év után eligazoló játékos eleinte férfiasan bírta az ölelkezéseket, de a végén sírva hagyta el a pályát.

Versenyben van a leghíresebb könnyekért az angol válogatott középpályás, Paul Gascoigne. A Stadio delle Alpi gyepét áztatta 1990-ben, amikor kiderült, nem játszhat a világbajnoki döntőben. A német–angol elődöntőn Gascoigne a végsőkig küzdött, 1-1-es állásnál nem szándékos, de lapot érő szabálytalanság (páros lábbal becsúszva próbált szerelni) után megkapta a sárgát. Ez azt jelentette, hogy bárhogyan is alakul az eredmény, „Gazzának” ki kell hagynia a legnagyobb meccset. Vajon vigasztalta őt, vagy még jobban összetörte, hogy csapata néhány perccel később elbukta a tizenegyes­párbajt?

A Fenomén, Ronaldo (Inter) egyértelműen a világ legjobbja volt, mikor sérülései nem hátráltatták. ’99-ben fél évet kellett kihagynia térdbántalmai miatt, csak a következő szezonban tért vissza, egy Lazio elleni olasz kupameccsen. Azonnal megtörtént az újabb katasztrófa: a Stadio Olimpico gyepén Ronaldo térde összecsuklott, a játékos szinte mozdulatlanul, zokogva feküdt a füvön, csak mellkasa emelkedett szaporán. Azért 2002-ben, már a Real Madrid játékosaként világbajnok lett. A gólvágó idén jelentette be: visszavonul a labdarúgástól. Utolsó sajtótájékoztatóján nem bírta, s talán nem is akarta visszatartani könnyeit.

Legendás pillanatkép 1990-ből: Diego Maradona, akkor a Napoli sztárja, a németek ellen 1-0-ra elvesztett római vb-döntő után, az ezüstérmet átvéve, újra és újra elsírta magát.

Valamennyiükkel versenyben van John Terry, a Chelsea és angol válogatott kapitánya, „vasembere”: a ManUnited elleni 2008-as moszkvai BL-döntőn a zuhogó esőben elcsúszott és kapufára lőtte az utolsó tizenegyest. Ha berúgja a londoni kékeké a BL-serleg. Megannyi játékos és edző hullajtott már örömkönnyeket is egy-egy trófea megszerzése után. A legszebben a fiatal brazil Pelé 1958-as könnyei csillogtak. 17 évesen mutatkozott be a válogatottban, két pazar gólt is szerzett a svédek elleni vb-döntőben, ezzel a Selecao megszerezte első világbajnoki címét. Pelét társai a vállukon cipelték a pályán, a magasba dobálva őt. Azon a délután, könnyek közt született meg a foci legújabb világsztárja.

Á. D.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!