Az olimpiák előtt a szurkolók és a szakemberek általában azt latolgatják, vajon hány sportágban sikerül érmet szerezniük a magyaroknak. Ilyenkor a felsorolásból soha sem marad ki az öttusa. Most sem, mert több olyan női és férfiversenyzőnk készül az angol fővárosba, akinek esélye van akár a végső győzelemre is.
A hölgyek jóval később kapcsolódtak be ebbe a sportágba és az olimpia műsorába. Ennek ellenére már van olimpiai bajnokunk, méghozzá Vörös Zsuzsanna személyében, aki már befejezte pályafutását. Az utódok között azonban többen is akadnak, akiktől jó eredményt várhatunk, így a székesfehérvári Kovács Saroltától, Gyenesei Leilától és Tóth Adrienntől.
Most a húszéves Kovács Saroltát mutatjuk be, aki mind az ifjúságiaknál, mind a junioroknál a világ legjobbjai közé számít, és már 17 éves korában felnőtt világbajnoki címet szerzett az öttusaváltóban. A múlt évi moszkvai felnőtt vb-n az egyéni versenyben világbajnoki ezüstérmet, váltóban pedig aranyérmet nyert, majd nem sokkal később Argentínában megvédte junior-világbajnoki címét. Ezek után nem volt véletlen, hogy az év sportolója-választáson a harmadik helyen végzett.
– Miként került kapcsolatba ezzel az összetett sportággal? – tudakoltuk Kovács Saroltától.
– Édesapám futballozott, egyik testvérem vízipólózik, a másik atletizál. Szüleim, akik igencsak szeretik a sportot, úgy gondolták, én sem maradhatok ki a sorból. Hétévesen kerültem az uszodába. Egy- évi tempózás után, 1999-ben váltottam.
Az edzőm ugyanis észrevette, hogy nem nagyon szeretem a monotóniát, azaz a faltól falig úszást, és azt javasolta, próbálkozzam meg az öttusaszakosztálynál. Igaz, ilyen fiatalon nem az öttusa volt a kezdet, hanem végig kellett járnom a két- és a háromtusát. Csak ezek után kapcsolódhattam be a modern pentatlonba. Annak idején sokat olvastam és hallottam a székesfehérvári öttusasikerekről. Példaképemnek Vörös Zsuzsannát tartom, akit eleinte csak messziről csodáltam.
Később együtt edzhettem vele, és akkor voltam igazán boldog, amikor versenyezhettem vele és ellene. Az ő eredményei mindent tiszteletet megérdemelnek.
– Az öt számból melyiket kedveli a legjobban és melyikkel volt a legnehezebb megbirkóznia?
– A kedvencem a lovaglás. A legnehezebb a vívás, általában itt hullajtom el azokat a pontokat, amelyekre később szükségem volna. De az edzőimmel történt gyakorlásnak köszönhetően a világversenyeken már egyre jobb eredményeket érek el ebben a tusában is.
– Milyen reményekkel utazott a moszkvai világbajnokságra?
– Engem is meglepett, hogy a második helyen végeztem, sőt a kombinált szám előtt vezettem. Az ukrán „futógép” Terascsuk ellen nem volt esélyem.
– Korábban külön volt a futás és a lövészet. Majd módosult a szabály és most futás közben kell lőni. Ezzel miként tudott megbékélni?
– Eleinte bizony tartottam tőle, de ahogy telt az idő, jöttek a jó eredmények, és most már szinte természetesnek veszem, hogy futás közben kell megállni és lőni.
– Melyik eredményére a legbüszkébb?
– Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy eddig minden korosztályban sikerült világ-, illetve Európa-bajnoki címet szereznem. Jó lenne, ha Londonban ott lehetnék. Bár van kvótám, de ez csak „névlegesen” névre szóló, tehát az idei év versenyei alapján fognak dönteni. Ha kijutok az olimpiára, a minimális célom az, hogy a nyolc között végezzek, de valójában ennél előbbre szeretnék jutni.
– Van olyan versenyző, aki biztosra mehet a dobogóért?
– A német olimpiai bajnok Schöneborn és a francia világbajnok Caze egy kicsit kiemelkedik, bár már sikerült megvernem őket. A napi forma dönt majd arról, kinek a nyakába kerül ötkarikás érem.
Ha végignézzük a korábbi nagy tehetségek életútját, nemigen akad versenyző, aki olyan fiatalon kezdte volna az öttusát, mint Kovács Sarolta. Erről is beszélgettünk Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitánnyal és Demeter Józseffel, Sarolta egyik vívómesterével.
Pálvölgyi Miklós: – Ritka tehetségnek tartom, aki tényleg nagyon fiatalon került ebbe a sportágba. Azt mondhatom róla, hallatlanul nagy szíve van, jó küzdő, már 17 éves korában helyet követelt magának a felnőtt vb-csapatban, és aranyérmes lett a váltóval.
Demeter József: – Sacit nem kell nógatni az edzéseken, hallatlanul szorgalmas, céltudatos, és ez az eredményein is meglátszik.
Ugyanez a véleménye első számú edzőjének, a székesfehérvári öttusacsapatot vezető Korponai Istvánnak is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!