A legfrissebb hírek szerint az arénát a játékok után a jelenleg másodosztályú West Ham United labdarúgócsapata veheti bérbe, a befogadóképességét pedig 60 ezresre csökkentik. Kevesebb mint hét hónappal a kezdés előtt 9,4 milliárd fontra, vagyis mintegy 3500 milliárd forintra becsülik a beruházások összköltségét, de ebben természetesen benne vannak a közlekedésre és egyéb fejlesztésekre fordított összegek. Mi tagadás, rá is fér Londonra, a pályázat ugyanis annak idején kis híján elbukott a pocsék pontszámokat kapó tömegközlekedésen. A brit főváros hat éve Párizst győzte le szoros csatában (a végső szavazáson 54-50 arányban), az eleinte háborgó franciák pedig a jelek szerint mára félretették sértettségüket: néhány napja a két országot összekötő Csalagút francia bejáratát is az olimpiai ötkarika díszíti.

A szervezők, különösen a nyolc évvel ezelőtti, athéni állapotokhoz képest, urai a helyzetnek, ám még náluk is jobban teljesítenek a jegyértékesítők, hiszen az eddig piacra dobott összes jegy gazdára talált. A 9 millió belépőnek körülbelül az egyötöde vár még eladásra, ezekért tavasszal lehet versenybe szállni. A versenyt ezúttal szó szerint kell érteni, az első körökben ugyanis több mint 20 millió igénylés érkezett az áruba bocsátott 7 millió jegyre (a nyitóünnepségre például egymillió jegyet is el tudtak volna adni), így a legtöbb helyen sorsolás döntött a regisztrálók között. „Vágóhíd” – mondta – akkor a rendszerről a háromszoros olimpiai bajnok brit kerékpáros, Bradley Wiggins, akinek szülei és barátai is sikertelenül próbáltak helyet foglalni maguknak a London Velodrome-ba.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság okulva a négy évvel ezelőtti eseményekből, amikor az olimpiai láng útját erőszakos incidensek és folyamatos tüntetések kísérték, betiltotta a nemzetközi stafétát, így a fáklya, miután május 19-én a görögországi Olümpiából a Brit-szigetre érkezik, hetven napig az Egyesült Királyságot járja. Minden a nyolcas szám jegyében történik majd: a 80 centi magas, mindössze 80 dekát nyomó fáklyával 8000 szerencsés teheti meg a 8000 mérföldes távot.

A július 27-én kezdődő játékokon egyelőre 82 magyar sportoló részvétele biztos. Négy éve hasonló idő tájt 84-en szereztek kvótát, és végül 174 magyar sportoló lehetett ott Pekingben. Ez a szám most elérhetetlennek látszik, a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos elvárása 120-140 fő, és a legoptimistább várakozások szerint is maximum duplázódhat a jelenlegi 82 fős küldöttség. A legtöbbet persze a két, még versenyben lévő csapatunk, a női vízilabdázók és a férfi kézilabdázók tehetnek a létszámbővülésért. Január közepétől mindkettejükre Európa-bajnokság vár, ám ez csak a női vízilabdázók számára bír jelentős téttel, nekik ugyanis a legjobb ötben kell végezniük ahhoz, hogy részt vehessenek az áprilisi olimpiai kvalifikációs tornán. A férfi kézisek ezt már az idei világbajnokságon kiharcolták, és az Eb után az is kiderül, mely csapatokkal kell megmérkőzniük a szintén áprilisban sorra kerülő tornán. Ez a 82-es szám amúgy kicsit csalóka, hiszen egyes sportágakban nincs lehetőség közvetlen kvalifikációra, hanem majd a tavasszal záruló világranglistákról osztják ki a londoni helyeket. Jelen állás szerint 8 magyar cselgáncsozó, 7 vívó és 3 triatlonos áll kvótás helyen, de főként a vívók még jócskán javítanának helyzetükön a közelgő Világkupa- és Grand Prix-versenyeken. Más hagyományos sikersportágainknak is vannak „adósságai”. A birkózók egyelőre három helyet szereztek, ezt a szövetség közlése szerint a hátralévő három kvalifikációs viadalon illene megduplázniuk. Szintén három kvótával rendelkeznek az ökölvívók, ráadásul nekik már csak az április Eb kínál esélyt a javításra. Londonban debütál a női ökölvívás, 5 súlycsoporttal és 8-8 résztvevővel. Itt valamennyi kvóta a májusban kezdődő világbajnokságon kerül kiosztásra, ahol a mieink közül a világ- és Európa-bajnok Kovács Máriának van jó esélye kiharcolni a részvételt. Ez talán egy soha vissza nem térő esély a női bokszolóknak, hiszen a súlycsoportonkénti nyolcfős mezőnyben a biztos éremhez elég egyetlen győzelem is. Három további hely megszerzését tűzték ki célul a kajak-kenusok a májusi kontinentális olimpiai kvalifikációs versenyre, ahol főként az eddig mindössze egy helyet összelapátoló kenusoknak kell kitenniük magukért. A női kajakosok már a szegedi vb-n begyűjtötték az összes lehetséges kvótát, ahogy azonban az lenni szokott, a neheze számukra csak most jön: egymás között is meg kell vívniuk a helyekért. A program számunkra kedvezően változott, mivel ezúttal három helyett négy számot rendeznek a hölgyeknek, ami értelemszerűen automatikusan eggyel növeli a magyar (arany)éremesélyek számát.

Bár a hivatalos várakozások rendre óvatosak, Borkai Zsolt MOB-elnök például a pekingihez hasonló szereplést, három aranyat és összesen tíz érmet jövendölt, közelebbről megnézve azért lehetünk ennél bizakodóbbak is. A plusz egy női kajakszám mellett még egy fontos változás van Pekinghez képest, nevezetesen, hogy ezúttal ott lesz a lólengés kétszeres világbajnoka, Berki Krisztián. Rajta kívül vb-címvédőnek, vagyis tulajdonképpen az olimpia legfőbb favoritjának mondhatja magát Gyurta Dániel (200 méteres mellúszás), Vajda Attila (kenu egyes, 1000 m), a női kajak négyes, illetve a sportlövő Sidi Péter (kisöbű sportpuska 3X40 lövés). Ugyancsak öt magyar arannyal „számol a gép”, azaz a USA Today napilap már többször idézett szimulátora, amely az aktuális versenyeredmények alapján modellezi az olimpia számok kimenetelét. A legfrissebb adatok szerint papíron Sidi, Berki, Gyurta, valamint a kalapácsvető Pars Krisztián, illetve a női kajak kettes számíthat aranyra. Ezen felül még 6 ezüst- és 11 bronzérem is jutna hazánknak. Hol kell aláírni?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!