Gyárfás jó elnök volt, de távoznia kellett. Bienerth nagyszerű szónok, egy művelt úriember, aki átverte az úszókat. Elismeri, hogy minden a pénz körül forog, de csak a szakma számít. Interjú Turi György mesteredzővel. - Megjelent a Vasárnapi Hírek szeptember 9-i számában.

 
Turi György - Fotó: Draskovics Ádám

– Két hét múlva elnököt választ a Magyar Úszó Szövetség. Wladár Sándor lesz a befutó?

– Természetesen nem tudom, ki lesz a befutó. Legfeljebb azt tudom, hogy én kit szeretnék elnöknek.

– Wladárt?

– Az úszóknak most olyan elnökre van szükségük, aki belülről ismeri a sportágat, aki itt él velünk évtizedek óta, tudja, milyen reggel négykor kelni és leúszni a napi penzumot megalkuvás nélkül. És aki képes megnyugvást hozni nekünk. Elegünk volt a balhékból.

– Úgy tudni, négy jelölt van…

– Hat. Wladár Sándor, Czene Attila, Hornyák Viktor, Tóth István, Petrov Iván, Sárdi Ákos. De a hét végéig még bárki kaphat jelölést.

– Gondolom, már ezerrel kampányolnak a jelöltek. Mi dönthet közöttük?

– Beszélgetünk róluk, velük. Az lesz a befutó, akiben jobban megbízik a tagság.

– Akkor fordítsuk meg: van köztük olyan, akinek az elnökségét nehezen tudja elképzelni?

– Én azt gondolom, vannak köztük olyanok, akiknek a személyes ambíciói, a karrierjük előbbre való, mint az úszótársadalom érdeke. Nézze, a jelölés úgy működik, hogy ha nekem van egy haverom, és megkérem, hogy jelöljön, akkor én már jelölt vagyok.

– Vagyis olyasvalaki kell, aki úszóként, szakemberként már elért minden elérhetőt, nincsenek „saját” ambíciói, elég tapasztalt és a többség megbízik benne.

– Pontosan.

– Plusz akit Hosszú Katinka sem vétóz meg.

– Nem szeretnék Katinkáról beszélni.

– Pedig éppen Wladár Sándor mondta egy tévéinterjúban, hogy ha felkérnék, hogy vállalja az elnökséget, először őt kérdezné meg.

– Katinka megkerülhetetlen alakja az úszósportnak. Általában a sportban vannak „zászlóshajók”, akikben megvan az egészséges ego, amit érvényre is tudnak juttatni. Hosszú Katinka jelenleg a legeredményesebb magyar úszó, világos, hogy van beleszólása a dolgokba. Polgár Juditnak is voltak markáns megnyilvánulásai, azt is figyelembe kellett venni.

– Tételezzük fel, hogy sikerül olyan elnököt választaniuk, aki mindenben megfelel a fentebb vázolt elképzeléseknek. Mi a biztosíték arra, hogy nem jön egy mindenki felett álló úszó, és tesz keresztbe az új elnöknek, ha az végül mégsem felel meg neki? Más szóval: akarja-e az úszótársadalom, hogy még egyszer előforduljon olyasmi, mint Gyárfás megbuktatása esetében?

– Volt egy idős barátom, aki azt mondta: Gyurikám, én úgy örülök, hogy esik az eső! Miért örülsz? – kérdeztem. Mert ha nem örülnék, akkor is esne. Mit csináljunk? Ha van valaki, aki az erejét és a befolyását olyan módon akarja használni, ahogy azt Katinka tette, az szíve joga.

– Hosszú Katinkának azért sokat köszönhetnek az úszók, hiszen ha ő nincs, talán még mindig Gyárfás Tamás az elnök. Márpedig – ahogy utólag kiderült – Gyárfás sokaknak volt útban, sokan nem értettek egyet a módszereivel.

– Én ezt másképp látom. Gyárfás jó elnök volt. Ha valaki 24 évig képes betölteni egy ilyen posztot, ráadásul a sikerek elvitathatatlanok, akkor az jó elnök. Gyárfás egy csődben lévő szervezetet vett át, pénzt szerzett az úszóknak, mindent elintézett, amit akartunk. Ha a Holdra akartunk volna menni edzőtáborba, ahhoz is előteremtette volna a pénzt. Az más kérdés, hogy közben megváltoztak a körülmények, ma már nem kell szerezni a pénzt. Soha ennyi pénz nem áramlott a sportágba, és ez a kormány eltökéltségének köszönhető. Ma olyan elnökre van szükség, aki képes összehangolni a klubok, a műhelyek érdekeit, ami a szakmai kérdéseket és a támogatások elosztását illeti.

– Bienerth Gusztáv is ilyen lehetett volna, nem? Amikor megválasztották, éppen ilyesmivel kampányolt.

– Bienerth Gusztáv megválasztása a személyes kudarcom is. Tudniillik ő egy kifogástalan úriember, fantasztikus szókinccsel és meggyőző erővel. Mindannyian megkajáltuk a „programját”. Aztán gyakorlatilag egyetlen hónap alatt kiderült, hogy semmi sem lesz abból, amit megígért.

– Elvégezte a szövetség átvilágítását, és a vizsgálat számos törvénytelenséget tárt fel, amelyek még a Gyárfás-érához köthetők.

– Ez tény, és valószínűleg fontos is, de ettől a szakmai munka, amiről az úszásnak szólnia kell még, nem megy. Januárban, amikor megválasztottuk, a többi között azt ígérte, hogy felszámolja azt az elosztási rendszert, ami megosztotta az úszókat, ami miatt műhelyek mehettek tönkre, és ami miatt képtelenség volt hosszabb távra tervezni. Vagyis a kézivezérlést.

– Arról a rendszerről van szó, ami a nevelőegyesületeket hozta hátrányos helyzetbe, ha a versenyzőjük hirtelen, sok év után otthagyja őket?

– Pontosan. Ha mondjuk egy fiatal úszó tíz év belefektetett munka után otthagyja az edzőjét, átmegy egy másik klubhoz, aztán egy év múlva olimpiát nyer, az összes támogatást az új hely zsebeli be. Amit mi szeretnénk, az egy transzparens rendszer: az első évben a nevelőegyesület a támogatás 100 százalékát kapná, a másodikban 75-öt, a harmadikban 50-et, a negyedikben még mindig 25-öt, és csak öt év után kapná a teljes összeget az új klub. A kluboknak abból lett most elegük, hogy hónapok teltek el, és minden maradt a régiben. Miközben a munka nem állhatott le.

– Vagyis a pénz volt az oka.

– Nézze, ne legyünk farizeusok. Minden a pénzről szól, a szakmához is pénz kell. Most, amikor ennyi pénz áramlik az úszásba (évente 1,7 milliárd forint – szerk.), megjelentek a keselyűk, a haszonlesők, akiket nem a szakma érdekelt, csak szerettek volna közel kerülni a tűzhöz. És Bienerth Gusztáv ez ellen semmit nem tett. Türelmet kért, és az elfogyott.

– Azok között, akik most benne vannak a kalapban, többen akkor is ott voltak már a startvonalon, amikor Bienerth Gusztáv elnök lett, Miért nem akkor álltak ki, hogy ez nekünk nem lesz jó, válasszatok engem?

– Akkor olyan helyzet volt, hogy nem volt alternatíva. Gyárfás után Bienerth és Bienerth között választhattunk. Ezért mondom, hogy most olyan ember kell, akit nem a politika jelöl ki, aki belülről jön. Örömmel látom, hogy a szakma, amely nem titok, eléggé megosztott volt – hiszen itt egymással versengő műhelyekről van szó, amelyeket könnyű volt egymás ellen kijátszani –, most kezd összezárni. Ha ennek az egész balhénak valami haszna volt, hát akkor ez az.

Turi György
A Kőbánya SC vezetője, a magyar úszóedzők doyenje. Csaknem negyven éve van a pályán. Olyan úszók felkészítése fűződik a nevéhez, mint Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly, Cseh László és Risztov Éva. Versenyzői több száz érmet szereztek különböző világversenyeken.


Az úszószövetség közgyűlésén, szeptember 24-én 120 klub, szervezet szavazhat az új elnök személyéről és a különböző vezető testületek tisztségviselőiről. A 2016-os alapszabály-módosítás szerint a klubok eredményesség és egyéb szempontok alapján súlyozottan szavaznak, vagyis vannak olyan műhelyek, amelyek akár 4-5 szavazót is delegálhatnak. A szövetségen belüli egyik fontos vitapont éppen az, hogy visszaálljon-e a régi alapszabály, és minden klub voksa ugyanannyit érjen? A jelöltek között van olyan, aki ezt a megoldást támogatja (például Hornyák Viktor, a Széles Sándor Úszóműhely vezetője), de a „nagyok” szerint csak az eredményesség számít, és aki jobb, annak legyen is több szavazata.


Az új elnöknek az úszósportból kell jönnie a szövetség élére – mondta Cseh László a Bors napilapnak. A többszörös világ- és Európa-bajnok, olimpiai érmes sportoló szerint az új vezetőnek nem kell majd a nulláról kezdenie, hiszen Bienerth Gusztáv „több intézkedése is jó hatással volt a sportágra”. Cseh az interjúban azt mondta, nem akar visszafelé tekinteni. „Belefáradtam a folyamatos botrányokba, nem jelöltetem magam az elnökségbe, az úszásra szeretnék koncentrálni.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!