Lehet, hogy meglepően hangzik, de a kétszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász Berki Krisztián, az UTE versenyzője, aki 2010-ben és 2011-ben is az év magyar sportolója volt, 27 évesen olimpiai újoncként utazik Londonba.
A már ördöglovasnak becézett Berki igen fiatalon, négyéves korában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A történet szerint a KSI egyik tornászedzője, Demény Zoltán felfigyelt a szomszéd kertben cigánykerekező, kézen álló aprócska gyerekre, és rábeszélte a szüleit, hogy engedjék el tornázni. Berki a magyar hagyományokat követve lólengésben aratta és aratja sikereit. Méltó utódja Magyar Zoltánnak, Guczoghy Györgynek, és az utolsó olimpiai bajnokunknak, Borkai Zsoltnak, aki 24 évvel ezelőtt szerzett aranyérmet Szöulban. Most Berki Krisztián „lovagol” Anglia felé.
– Hamar megszerette a tornasportot?
– Mivel igen eleven gyerek voltam, először nem tetszett az a fegyelem, amely a tornát jellemzi. Sokszor sírva mentem haza az edzésekről, és arról ábrándoztam, hogy inkább úszó lennék. Ezt hallva szüleim elvittek az uszodába, de úgy elmerültem, mint egy vasdarab, így aztán visszakerültem a szárazra, és folytattam a tornát.
– Mit tart első nagy sikerének?
– 2004-ben már részt vettem a felnőtt Európa-bajnokságon, ahol bronzérmet nyertem. Arra nagyon büszke vagyok, hogy 20 évesen, 2005-ben a debreceni tornász Európa-bajnokságon, a szer akkori világnagyságát, az olimpiai világ- és Európa-bajnok román Marius Urzicát legyőzve sikerült megszereznem az aranyérmet.
– Újoncként utazik Londonba.
– Sajnos így van, mert a korábbi kvalifikációs rendszer miatt nem vehettem részt a pekingi olimpián. Akkor úgy volt, hogy csak a szerenkénti világbajnokság győztese utazhatott a játékokra, én pedig ezüstérmes lettem. Igaz, reménykedtem abban, hogy szabadkártyát kapok, de ez sajnos nem sikerült.
– Nagy izgalommal készült a tavalyi tokiói világbajnokságra, hogy végre kiharcolja az olimpiai részvétel lehetőségét.
– Tényleg nagyon drukkoltam, mert az új szabályrendszer szerint nemcsak egy szeren kell helytállni ahhoz, hogy valaki a szerenkénti döntőbe kerülhessen, ezért meg kellett birkóznom a nyújtóval és a gyűrűvel is. Az itt szerzett pontszámoknak köszönhetően sikerült a szerenkénti döntőbe jutnom lólengésben.
– Sokáig az is foglalkoztatta, hogy a ló, amelyen be kell mutatni a gyakorlatot, másmilyen Japánban, mint az olimpián.
– Valóban így volt, a japán ló kisebb, amolyan „póni”, de aztán ez nem okozott gondot.
– A magyar „lovasok” – főleg az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Magyar Zoltán – a sportág nagy újítói közé tartoztak. Említett nevéhez fűződik a Magyar vándor és az orsó. Nem gondolkozik azon, hogy valami újjal lépjen elő?
– London előtt nem akarunk változtatni, bár a vándor és az orsó kicsit továbbfejlesztve szerepel a gyakorlatomban. Ám Kovács István edzőmmel már most elhatároztuk, hogy a következő olimpián, Rióban valami újjal is megpróbálkozunk.
– Ha körbenéz a nemzetközi „lovas mezőnyben”, hogy látja az esélyeit?
– Mostanában nagyon népszerű lett a lólengés, és többen is „belovagolhatnak” a legjobbak közé. Úgy látom, hogy a legutóbbi világbajnokságon bronzérmes angol Louis Smith lehet a legveszélyesebb, akinek megközelítően hasonló erősségű a gyakorlata, mint az enyém, és akivel ráadásul angol környezetben kell felvennem a küzdelmet. Remélem, a pontozók reálisan fogják használni a „ceruzájukat”.
– Milyen érzés elindulni egy ilyen nagy megmérettetésen?
– Világ- és Európa-bajnokságon már szerepeltem, de nagy a várakozás bennem, azok a barátaim, akik korábban ott voltak az olimpián, elmondták, semmihez nem hasonlítható az a hangulat. Az olimpia második napján, július 28-án kezdődik a selejtező, és bízom abban, hogy sikerül bejutnom az augusztus 5-i döntőbe.
A nagy ellenfél: Louis Smith
A fogadóirodák igyekeznek elaltatni minket, Berki Krisztián ugyanis mindenütt a lólengés döntőjének toronymagas esélyese (győzelme kb. 1,6-szoros pénzt ér), azonban pontosan tudjuk, hogy ha valakitől tartania kell, akkor az a hazai „lovon” versenyző Louis Smith (a britre kb. 4,5-szeresek az oddsok). A jamaicai származású versenyző mindössze 23 esztendős, vagyis négy évvel fiatalabb, mint Berki, kettejük közül mégis neki van olimpiai rutinja: Pekingben 19 évesen bronzérmet nyert, ezzel 100 év után ő lett az első brit férfi tornász, aki az ötkarikás játékokon érmet szerez. A hosszú sikertelenség ellenére a torna a britek egyik kedvenc sportja (a döntőkre eladott jegyek az egész olimpia legdrágább belépői közül valók), így nem csoda, hogy Smith odahaza valóságos nemzeti hős, a brit csapat egyik arca, még a válogatott olimpiai formaruháját is ő mutatta be. A jó hír, hogy még sohasem győzte le Berkit, volt már mögötte ezüstérmes vb-n és Eb-n is. Fizikai erőnléte kiemelkedő, ezért anyagerősségben rendre jobb gyakorlatokat mutat be ellenfeleinél. Kivitelezése viszont messze nem a legszebb, így Berki annak ellenére győzi le rendre, hogy Smith indulópontszámai 1-2 tizeddel magasabbak. Úgy tartják róla, hogy nem kezeli jól a nyomást, a tavalyi vb-n is leesett a lóról. Márpedig Londonban nem kis teher lesz rajta, hiszen továbbra is ő házigazdák tornászválogatottjának egyetlen éremvárományosa. Ezzel együtt, pontozásos sportágról lévén szó, hátrányt aligha jelent majd neki a hazai pálya…
Beró Zsolt
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!