Erdei Zsolt, profi ökölvívó-világbajnokunk fejébe vette, hogy mielőtt visszavonul, megmérkőzne súlycsoportjának legjobbjaival Amerikában. Erdeinek a nyáron lejárt a szerződése a hamburgi Universummal, ahol bizony sikerei ellenére sem úgy kezelték, ahogy megérdemelte volna, pedig akadt olyan időszak a klub életében, amikor Zsolt volt az egyetlen világbajnokuk.
„Ebben a világban nem a méltányosság, a megbecsülés, hanem csak a pénz számít” – mondta Erdei, amikor találkoztuk. Majd hozzáfűzte, nem akart úgy búcsúzni a ringtől, hogy ne próbálja ki magát a félnehézsúly kiválóságai ellen. Arra a felvetésre, hogy le lehet akasztani jó néhány nagy pofont, azt válaszolta, ezzel tisztában van, meg azzal is, hogy vereséget szenvedhet. A boksz, az egy harcos játék, és ő harcosnak tartja magát. Meg kérdeztük azt is, hogy csaknem egyéves kihagyás után nem túl nagy merészség-e ilyen kemény fába vágni a fejszéjét.
Nem a fejszét, az öklömet akarom odavágni, replikázott. A profi bokszban mindig egy mérkőzésre megadott felkészülési idő után kell ringbe szállni. Hetek óta készülök már, de csak amerikai utazásom után tudom meg, hogy hét-nyolc vagy éppen tíz hét múlva lesz a találkozó. Mivel saját kezembe vettem a sorsomat, felvettem a kapcsolatot egy közvetítővel, Greg Leonnal, akinek segítségével fogok mérkőzésszervezőt találni. Sokan féltenek attól, hogy oda lesz veretlenségem, ez engem most nem érdekel, hanem csak az, hogy megméressem magamat a legjobbakkal. Eddig harmincegy meccset vívtam a hivatásosok között, és mindegyiket sikerült megnyernem, Előbb már szóba hozta, hogy sokan féltik – vetettük közbe –, mit szól ehhez a felesége, Arabella. Természetesen félt, válaszolta Erdei, de ebben a kérdésben énnekem kell döntenem, hogy látok-e magamban olyan motivációt és olyan erőt, amely megfelelő lesz. Ha nem látnék, akkor nem vágnék bele ebbe a kalandba. Egyébként úgy tervezem, hogy kéthárom meccsre mennék át Amerikába, és ezek után fejezném be pályafutásomat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!