Miközben a jövő reménységeinek szülei az áldatlan körülményekre panaszkodnak, a szövetség nyugalomra int. Sose volt még ennyi pénz az úszásban, és 33-as medencéből is lehet olimpiát nyerni.
A jövő bajnokai program a Magyar Úszó Szövetség egyik sikerágazata. A lényege az, hogy az ország nyolc régiójában összeszedik a legtehetségesebb gyerekeket, olyanokat, akikből kinéz egy olimpiai vagy világbajnoki érem; kapnak egyenpólót, egyentáskát, belekerülnek a Nagy Könyvbe, odafigyelnek rájuk, és időről időre összeeresztik őket egy szintfelmérő versenyre.
„Két hete volt egy szintfelmérőnk a Kőér utcában – meséli Dóra, akinek tízéves fia is a jövő bajnoka. – 200 vegyest úsztak, de csak akkor derült ki, hogy nincs 50 méteres medence, amikor odaértünk.”
A 200 vegyes az, ugye, úgy megy, hogy az ötvenes medencében hosszonként váltanak úszásnemet, huszonötösben két hossz után. Nem kell ahhoz jelentős matematikusnak lenni, hogy belássuk, 33-asban csak egyféleképpen lehet ilyen távot úszni: nagyjából a második hossz felénél megfordulni, és őrült tempóban visszafelé úszni. „Itt ezt úgy oldották meg, hogy a versenybíró a táv felénél sípolt egyet, és az volt a jel a fordulóra. A gyerek azért nem állhatott dobogóra, mert nem hallotta a sípszót.”
Nem egyedi esetről van szó, többször előfordult hasonló. „Nem az a baj, hogy néha lehetetlen körülmények között kell úsznia a gyereknek, hanem az, hogy azt mondják nekik: ők a jövő bajnokai. Amikor Hosszú Katinka kiállt, és elmondta, hogy nincs hol öltöznie, mi pontosan tudtuk, miről beszél. De a többi szülő azt mondta, ne panaszkodjunk: ha egy olimpiai aranyesélyesnek ilyen problémái vannak, akkor mi ne szóljunk egy szót se.” Dóra meséli, annyira kevés a rendes versenymedence az országban, hogy az utánpótlásversenyek gyakran az éjszakába nyúlnak. „Több száz gyerek indul egy-egy ilyen szintfelmérőn, ez 15-18 futamot jelent. Ha sokan vannak egy korosztályban, néha előfutamokat is rendeznek. Nem ritka, hogy a gyerekekkel reggel hétre érkezünk és este tízkor megyünk ki az uszodából.” Feltéve, hogy egyáltalán van uszoda. „Alig van használható uszoda, és akkor most még a margitszigeti Hajóst is lezárják felújítás miatt.
Mondjuk, rá is fér: a női zuhanyzóban hetekig csak egyetlen csapból folyt meleg víz.
A Komjádit most újították fel, de botrányos, ahogy kinéz: letört lépcsők, a vécékben se csap, se deszka. Mint egy kórházban. Vannak persze jó helyek is: Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Hódmezővásárhelyen kitűnőek a feltételek, de a többség olyan, hogy a gyerekeknek elveszi a kedvét az úszástól” – panaszolja Dóra.
„Nincs ebben semmi varázslat: A jövő bajnokai régiók többségében van 50 vagy 25 méteres versenymedence, de tény, hogy néhány helyen nincs. Ettől még a program működik, és ha néhány szintfelmérőn gondot is okozott a megfelelő méretű medence hiánya, ez azért nem általános – védi a mundér becsületét Csurka Gergely, a Magyar Úszó Szövetség szóvivője. – Nem kötelező, hogy mindenhol legyen versenymedence: nem véletlen, hogy Spanyolországban Barcelona a vízi sportok fellegvára és nem Madrid. Előbbiben rengeteg jó minőségű medence van, utóbbiban meg nincs. Attól még az ott élők nem boldogtalanok. Londonban és Párizsban a miénknél is kevesebb az ötvenes medence.” Arra, hogy a jövő bajnokai vajon képesek lesznek-e versenybe szállni a miénknél lényegesen jobb körülmények között készülő amerikaiakkal vagy franciákkal, Csurka azt mondja: a dél-kaliforniai egyetem nyitott uszodájában, ahol Hosszú Katinka készült annak idején is, elég hideg tud lenni egy hűvös téli hajnalon, amikor az úszók elkezdik az edzést. Valamint, hogy amikor Rebecca Adlington 2008-ban 400 vegyesen a briteknek megnyerte az első aranyat, többen csodálkozva megjegyezték: nem is tudták, hogy van nekik 50 méteres medencéjük. Nem is volt sok. „Most mondjam azt, hogy Egerszegi Krisztina is egy 33 méteres kőbányai medencébőlnyert öt olimpiai aranyat?”
Egyébként Csurka szerint van igazság abban, amit a csalódott szülők állítanak, de inkább az eredményekre kellene koncentrálni.
„Persze lehet azon mosolyogni, hogy a tapolcai uszodában akkor voltak kötelek, ha Farkas András véletlenül megtudta, hogy melyik másik uszodából selejtezik le az ottaniakat, de mégis innen nyert világbajnoki érmeket Kiss Gergő. De inkább beszéljünk arról, hogy évek óta nem került ennyi pénz a magyar úszósportba, mint most, és hogy Budapesten hamarosan négy világszínvonalú ötvenes medence lesz (BVSC, Fradi, Komjádi és a Tüske uszoda). Vagy hogy mennyivel jobb a győri uszoda vize, amióta nem klórral, hanem ezüst-nitráttal fertőtlenítik.”
„Az a baj, hogy nehéz vitatkozni a szövetséggel. Mi panaszkodunk, ők meg azt mondják: Cseh Laci is így lett olimpiai bajnok – mondja Dóra. – Tudjuk, hogy ez egy nehéz sport, de néha azért lehetne egy kicsivel könnyebb. Csak hogy a gyereknek legyen kitartása, és ne adja fel.”
Apropó: azt ismerik, hogy miért ilyen kicsattanóan egészséges mindig Risztov Éva? Mert annak idején a hódmezővásárhelyi uszodában minden téli edzés azzal kezdődött, hogy átlapátolta magát az öltözőtől a medencéig. Most már csak az a kérdés, hogy mitől ilyen sikeres Michael Phelps? Lehet, hogy reggelenként a rajtkőről leszakadt csempéket ragasztja fel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!