Nem sokat mutat meg magából Oroszország a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon: a mérkőzéseket 11 városban játsszák, szinte kizárólag az ország európai területein. A legnagyobb kérdés viszont az, sikerül-e a nézők számára megfelelő körülményeket teremteni. A költségek már most csillagászatiak, nemrég Mutko sportminiszter, az eredeti tervek duplájára, 19 milliárd dollárra becsülte a végösszeget.
A világbajnokság helyszínei természetesen még Oroszország viszonylatában is nagyvárosoknak számítanak, ettől függetlenül bőven lesz még mit építeni: stadionból hat új készül a vb-re, emellett jelentős infrastrukturális fejlesztésre is szükség lesz. Az orosz sportminisztérium legújabb kalkulációi szerint körülbelül 19 milliárd dollárba kerül majd a 2018. június 8-án kezdődő torna. Ez duplája annak, amit Putyin elnök bejelentett 2010-ben. Az összeg 600 milliárd rubelnek felel meg, ebből 40 százalék megy a stadionokra, míg 60 százalék az utak, szállodák, egészségügyi központok, városi és városok közötti közlekedés kiépítésére és biztonságra. Még egy érdekesség: Mutko sportminiszter szerint a 600 milliárd rubelből 200-at az állam, 100-at a regionális kormányzatok fedeznek és 300 milliárd magánberuházásra számítanak. Vegyük sorra a „városválogatottat”, vagyis a 11 szerencsés helyszínt.
Volgográdban, amely 1925 és 1961 között Sztálin nevét viselte, például hamarosan elkezdik építeni a Pobeda (Győzelem) stadiont, ahol 45 ezer néző élvezheti majd a mérkőzéseket. Emellett tervezik, hogy Európa legnagyobb folyójának, a Volgának a partján drukkerzónát alakítanak ki, és az is elképzelhető, hogy a világbajnokság ideje alatt a belvárosi utcákat sétálóutcává alakítják át.
Szaranszkban a világbajnokság kieséses szakaszában rendeznek majd mérkőzéseket. A Mordvin Köztársaság fővárosa egyben sportfőváros is, többek közt a híres sportgyalogló központ miatt, amely a legtöbb orosz olimpiai bajnokot nevelte. Itt is új, 45 ezer férőhelyes stadion épül, emellett kedvező áraikkal hirdetik magukat: állítólag egy éjszaka Mordvinföld fővárosában 150 dollár körüli összegből jön ki.
Szocsi nem feltétlenül a sportról, inkább az üdülésről lehet híres – a Fekete-teng-parti város egykor a Szovjetunió legnagyobb tengerparti gyógyüdülő helye volt, de máig igen kedvelt. 2014-ben itt rendezik majd a téli olimpiát is, és a Formula–1 orosz nagydíja is ide költözik két év múlva.
Kazány inkább történelmi légkörével foghatja meg látogatóit, hiszen Oroszország egyik legrégebbi települése, amely szerencsés elhelyezkedése miatt mindig is kiemelten fontos kereskedelmi központ volt. 1990 óta a Tatár Köztársaság fővárosa, stadionja 45 ezer főt tud fogadni. Ne feledjük, a várostól nem áll messze a futball, csapata volt már orosz bajnok, és játszott itt már a Barca is.
Szentpétervár Oroszország ékköve, az I. Péter által alapította város fontos kereskedelmi útvonal, de kulturális szempontból is rengeteg érdekesség várja majd az idelátogató vendégeket. Testvérvárosa egyébként többek közt Debrecen is. Fanatikus fociőrültekből itt nem lesz hiány, hiszen a város csapatáé, a szinte állandó BL-résztvevő Zenité az egyik legnagyobb és legőrültebb szurkolóközösség.
Moszkvában sem ismeretlen a futballhuliganizmus, a fővárosi csapatok rajongói komoly problémát tudnak okozni. Biztosra vehető, hogy az orosz politikai vezetés minden lehetséges eszközt igénybe fog venni, hogy az orosz fővárosban balhé nélkül nyissák meg a vb-t és játsszák le a döntőt. Merthogy a tervek szerint mindkettőnek a már most is remek Luzsnyiki-stadion ad otthont, s a főváros az egyetlen hely, ahol az épülő Szpartak-stadion is helyet ad csoportmérkőzéseknek. Szentpétervárnak csak elődöntő juthat.
Nyizsnyij Novgorod kulturális szempontból felettébb érdekes helyszín, ahol a fővároson kívül először rendeztek képzőművészeti kiállítást, itt nyílt az egyik legelső zeneiskola (az 1870-es években) és az első orosz fotográfusmesterek is itt kezdtek el fényképezni.
Kalinyingrád az egyik legfigyelemreméltóbb helyszín, Oroszország enklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi Területnek a székhelye. 1255-ben alapították a teuton lovagok, később a Porosz Hercegség, majd Kelet-Poroszország fővárosa volt. A második világháború után lakosságának mindössze 12 százaléka maradt életben, 1947-től pedig a Párizsi béke értelmében a Szovjetunió részévé vált. 1991-ben a három balti állam függetlenedése után Kalinyingrád az Orosz Föderáció része maradt, ám közvetlen összeköttetése az anyaországgal végleg megszűnt.
Jekatyerinburg, az egyetlen ázsiai területen található színhely, egyben a negyedik legnagyobb város is Oroszországban, bár a 2001. évi szabályzás óta területének egy kis része átnyúlik Európába.
Rosztov is hasonlóan a határvonalon helyezkedik el, a Don folyó két partja két különböző kontinenshez tartozik. Ám míg a város lakosainak többsége az európai oldalon él, addig az épülő fantasztikus mobilstadiont a másik, ázsiai oldalra tervezik. Csak ez a 45 ezer férőhelyes sportlétesítmény 400 millió dollárba kerül.
Szamara oktatási szempontból egyedülálló: itt található a világszerte unikumnak számító Szamarai Állami Űrhajózási Egyetem, de akit nem vonz az égbolt, az is talál magának felsőoktatási intézményt, ugyanis 14 állami egyetem 60 különböző kara várja a diákokat a városban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!