Persze igazságtalanság volna a magyar úszósport egyik legnagyobb alakjával szemben, ha úgy emlékeznénk rá, ahogy a címben szerepel. Güttler Károly ugyanis világversenyen is nyert aranyat, méghozzá 1993-ban, amikor Sheffieldben Európa-bajnok lett 100 mellen. Még abban az évben a 24 éves úszót a világ legjobbjává választották. De alighanem ezt a dicsőséget elcserélte volna bármelyik olimpiai aranyért.
Öt évvel korábban, Szöulban indult élete első olimpiáján. Jók voltak az eredményei, de hát még fiatal volt, előtte az élet, úgyhogy simán kiegyezett volna ő is egy B döntővel. „Már Szöulban voltunk, éppen akklimatizálódtunk, de néhány edzés után lebetegedtem – mesélte később. – Belázasodtam, 38,8 volt a lázam, három napig nem mehettem be a vízbe, mert pihennem kellett. Persze titokban a szobában azért nyomtam a fekvőtámaszokat meg csináltam a guggolásokat, próbáltam megőrizni a kondíciómat”. Ez aztán olyan jól sikerült, hogy bejutott a döntőbe. Egy egész ország hallgatta lélegzet-visszafojtva Vitray Tamás közvetítését. Güttler a második ötventől fej fej mellett úszott a brit Adrian Moorhouse-zal. A különbség kettejük között szabad szemmel láthatatlan volt.
Együtt csaptak be a célba... De Karcsi aznap rövidebbre vághatta a körmeit. Moorhouse 1 század másodperccel verte meg. Két olimpiával később, Atlantában Güttler ismét másodikként csapott a célba. A sors fintora, hogy akkor barátja és edzőpartnere, Rózsa Norbert előzte meg.
„Emiatt nem emlékezhetek most olimpiai bajnokként. Viszont nem tört meg, és a mai napig sem frusztrál. Egyszerűen nem úgy gondolok rá, hogy mit veszítettem, hanem úgy, hogy mit nyertem. Előre néztem már akkor is, a pozitívumokat kerestem, és azt hiszem, a pályafutásom kerek egésze bizonyság arra, hogy meg is találtam. Nagyon jó érzés, ha arra gondolok, versenyzőként milyen teljesítmény, eredmény van a hátam mögött” – mondta Güttler évekkel később egy interjúban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!