Kojaktól immár a világ tévénézői is megtudhatták, hogy a gyanúsítottal faggatása előtt közölni kell „Miranda-jogait”, tehát ügyvédje megérkezéséig akár hallgathat is.
Félszázada egy ilyen nevű lefogott vált az amerikai főbíróság által megerősített alkotmányos alapjog jelképévé. Most a sors fura fintora révén jó eséllyel egy másik Miranda lehet a brit hatalmi visszaélést kiigazító jog névadója. Ma egy hete ugyanis egy brazil Miranda lett – ezúttal nem amerikai, hanem brit – nyomozói túlbuzgóság elszenvedője, s ahogy egykor az arizonai névrokon ügye jutott el (ha évek alatt is) a főbírákig, az övé órákon belül közéleti botrányt kavart. S szorult defenzívába a repülőtéri közegek akciójának, a londoni tranzitutas Miranda kilencórás kihallgatásának és számítógépei elkobzásának tervéről előzetesen tudó Cameron-kormányzat, hiszen már a liberális koalíciós partnernek sem tetszik, ami történt. Nem csoda, mivel a Berlinből Rióba tartó brazil átutazó annak a Guardian-munkatársnak a meleg élettársa, aki a Snowden-leleplezésekből világszenzációt csinált, s aki e feltartóztatást tudatos megfélemlítő kormányzati lépésnek minősíti.
Napról napra bizarrabb részletekről értesültünk. Közülük a legmeghökkentőbbet a hét derekán tette közzé a Guardian szerkesztője, késéssel számolván be arról az alagsori szcénáról, amelyben ő és technikusai két kormánytisztviselő (sejthetően titkosszolga) jelenlétében törték inkább darabokra a Snowdentől kapott adathordozókat, mintsem átadják a tőlük azokat követelő hatalomnak. Miközben az alagsori kormánytanúk pontosan tudták, hogy a Guardian (és Brazíliában lévő kulcsmunkatársa) másolatokból úgyis további leleplezésekre készül (egy most pénteken meg is jelent). Ám a kormányzati cinizmusról hű képet ad egy szintén bizarr korábbi megjegyzés, a szerkesztőkkel folytatott többhetes alkudozás során: „már kiszórakozták magukat, most vissza akarjuk kapni a cuccot”. S hogy ez korántsem burkolt hatalmi fenyegetőzés, azt nemcsak a WikiLeaks-táviratok amerikai átadójára, Bradley Manningre kiszabott e heti drákói amerikai ítélet, 35 év börtön jelzi, hanem a friss fejlemény is: pénteken olyan Snowdenre hivatkozó titkos adatokat publikált az Independent, amelyek a Guardian feltárója szerint csakis magától a titkosszolgálattól kerülhettek a laphoz, mert a Moszkvába menekült NSA-leleplező ilyet annak az újságnak nem adott. Viszont kikerülése valóban életeket is veszélyeztet. Tehát joggal hivatkoztak
Miranda feltartóztatói a terrorizmus elleni törvényi felhatalmazásra, s nyilván fognak is a későbbiekben, jobban teszik hát a Guardian emberei, ha abbahagyják a „szórakozást”. Mindez fényesen bizonyítja a régi igazságot: a hatalommal és a joggal is vissza lehet élni, s még a legrégibb demokráciában is bizony előfordul ilyesmi, hát még ott, ahol a hatalom tudatosan teremt magának erre lehetőséget gumiszabályokkal. S még e régi demokráciákban is új meg új törvényekkel, bírói döntésekkel kell – a közvélemény nyomására – korrigálni a visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályokat is. Nyilván nem az arizonai Miranda volt az első, akit a nyomozók „lerohantak”, ahogyan a brazil Miranda szándékosan a terrorizmus elleni törvény megengedte maximális időtartamig elhúzott fogva tartása is csak élettársa világismertsége okán lett szenzáció és lehet netán szintén jogmódosító precedens. De ott van rá komoly esély.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!