Szelpőczy Pista bácsinak a Balaton északi partján négyszáz négyszögöl szőleje volt, javarészt Rizlingszilváni, de a présház melletti lugason csemegeszőlő, Cardinal és Hamburgi muskotály is termett. A szőlő pont annyi bort adott, amennyi elég volt ősztől őszig a családnak, a törkölyt kifőzette pálinkának.

A présház padlásán kialakítottak egy szoba-konyhát tusolóval és toalettel. Azt tervezve, hogy nyugdíj után minden nyarat itt töltenek majd a feleségével; a szomszédokkal is jóban voltak.

Hedvig, Pista bácsi lánya orvosi egyetemre járt, mert akkoriban még kiváló szakmának számított, a tudás és megbecsülés nem riasztotta el a gyógyítani vágyó embert.

Szelpőczyék egy észak-dunántúli kisvárosban éltek, hétvégenként onnan jártak le szőlőt gondozni, nyaranta a két-három hét szabadság is belefért.

Egy ilyen kéthetes nyári periódus végén jártak, mikor Hedvig is leköltözött hozzájuk néhány napra. Aznap este szalonnát sütöttek a parázson hagymával, tenyérnyi friss kenyérre tunkolták a pironkodó szalonnazsírt, mikor Hedvig hosszú hallgatás után megkérdezte, mondhat-e valamit.

Pista bácsi fölhúzta a szemöldökét, mert hát ő olyan családot gondolt maga köré, ahol bármi elmondható, most mégis megállt benne az ütő. A feleségére nézett. Erzsike megbiccentette a vállát, nem tudott semmiről. Pista bácsi fejében szélsebesen vonatoztak a gondolatok, kiverte a víz a derekát, két barna félholdat rajzolt a klottgatya gumija alá.

Az a helyzet, folytatta Hedvig, van egy barátom, és komoly.

Pista bácsi akkorát sóhajtott, hogy a megkönnyebbüléstől majdnem leszúrta Erzsikét a nyársaló rúddal.

Ne rám, Pityu, a kenyeredre csöpögtess, kiabált Erzsike.

De a helyzet az, hogy nem magyar srác, zárta Hedvig. Aztán elmondta a nevét, amiből Pista bácsi csak annyit jegyzett meg, hogy Ali Mohamed.

Pista bácsiban nem lakozott semmiféle előítélet más népek és vallások iránt, ám a gyakorlat mégis más, képtelen volt elhelyezni békés nyugdíjas korában Ali Mohamedet.

A házasság komoly dolog, kerülgette Pista bácsi a forró kását, és sorjáztak a kérdései. Hol fogtok élni? Milyen nyelven beszélnek majd a gyerekek? És egy föl nem tehető kérdés: magyar unokái lesznek vagy sem?

Hedvig elővett egy képet, és az izzó szalonna fényénél a szülei orra alá nyomta.

Pista és Erzsike semmi mást nem látott, mint egy férfit, aki öleli a lányukat, és fekete frizurája és bajsza alatt somolyog.

Aznap este nem beszéltek többet róla, de ettől a naptól kezdve valahogy másképp ragyogtak a csillagok a Balaton fölött.

Beköszöntött az ősz, közelgett a szüret. Pista bácsi gondolt egyet, és a hétvégi ebéd után azt mondta Erzsikének: nagycsaládi szüretet akarok! Leutazott a szőlőbe, megmérte a cukorfokot, és kitűzte a szüret időpontját, azzal, hogy Ali Mohamednek is ott a helye. Figyeld meg, mondta Erzsikének, jó magyar ember lesz az Aliból! Szüretelünk, borozunk, a legjobb, ha nem ellenkezünk, hanem bevesszük mielőbb a családba, és fölveszi a szokásainkat.

Eljött a szüret előtti nap. Erzsike előkészítette a pörkölthöz valókat, megvette a három kiló marhalábszárat, hagymát, paprikát, paradicsomot. Galuskának lisztet, tojást, tejet. És a nyár végén összerakott hagymás savanyú paradicsomból is csomagolt két üveggel.
A szüret előestéjén megérkezett a városba Hedvig és Ali Mohamed, aki azonnal levette a lábáról a szülőket. Erzsikét bonbonnal és tűzpiros rózsacsokorral, Pista bácsit pedig egy üveg Crown Royal whiskyvel, amit mikor megkóstolt, azt mondta, életében először érzi térben az ízeket.

Ali Mohamed akcentus nélkül beszélt magyarul. Pista bácsi a lelke mélyén haragudott magára az előítélet miatt. Ami ennél jobban megviselte, mikor a lánya gyerekkori szobájában úgymond nyugovóra tértek a fiatalok.

Másnap korán keltek, egy óra volt kocsival a telekig. Ez itt a mi kis balatoni Paradicsomunk, amin Ali mosolygott, mert hát mégis csak szőlősorokat látott a félhomályban.

Hét óra sem múlt, mikor átöltöztek a szürethez, elővették a metszőollókat, kihozták a prést és a darálót, Erzsike előkészítette a tüzet és a bográcsot.

Akkor kezdjük, vezényelt Pista bácsi, és mindenki fölvett egy sort. Hát ez? Ez meg mi, kiabált Pista bácsi, hol a szőlő? Hol van?

Összevissza rohangált a sorok között, de csak néhány apró fürtöt talált, csumákat és bogyókat a földön.

A szomszédos ház teraszán kidugta a fejét Kerekes Zoli. Mit kiabálsz, komám? Mondtam már neked tavaly is, hogy rá kell tenni a hálót, különben megeszi a seregély.

De mindet? Hogy a fene vinné el azt a zabagépet!

Dermedten állt a család. Erzsike mozdult először, begyújtott a bogrács alatt. Pista bácsi a Balaton őszi párájába nézett, és Ali vállára tette a kezét.

Isten hozott a családban, fiam! Vegyük úgy, hogy megvan az első közös magyar élményünk!

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!