A héten ünnepélyesen búcsút inthettünk az utolsó független demokratikus intézménynek is. Azt már lehetett tudni, hogy a kormány igazságszolgáltatási reformját többször bíráló Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elbúcsúzhat posztjától, az viszont most lett hivatalos, hogy a jogutód intézmények egyikének, az igazgatási szervként működő Országos Bírói Hivatal elnökének Handó Tündét jelöli a köztársasági elnök.
Az LMP megfogalmazása szerint „a függetlenség látszatát súlyosan sérti”, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, és hogy Orbán Viktor „közvetlen baráti környezetébe tartozik”; egyes hírek szerint Lévai Anikó egyik legjobb barátnője. A „szuperbírósági vezetőnek” jelölt jogásznak nincs igazgatási tapasztalata, mert a munkaügyi bírósághoz nem tartozik igazgatási funkció, de azért ő dönthet majd a bírói pályázatokról, és a bírók hozzájárulása nélkül kirendelheti őket másik bíróságra. Mandátuma 9 évre szól, és utódja megválasztásáig automatikusan meghosszabbodik.
Egy másik fontos poszton is indokoltnak látta a változtatást a kormányoldal: a korábban az Országgyűlés által megválasztott Jóri András adatvédelmi biztost mandátuma félidejében tették lapátra hivatalának átszervezésével, hogy a miniszterelnök javaslatára Péterfalvi Attilát nevezze ki 9 évre az államfő. A volt adatvédelmi biztos kinevezése kapcsán egyébként három jogvédő szervezet panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amely valószínűleg az Európai Bírósághoz fordul. Egy igen rejtélyes képviselőt is megismerhetett a héten a publikum: Román Sándort, aki módosító indítványok egész sorát nyújtotta be az Országgyűlésnek, amely azokat támogatta is, csak közben kiderült, hogy a honatya nem is létezik. A rejtélyre két magyarázat kínálkozik: Román István (mert ilyen van) többször is elírta a saját nevét, és ezt egy egész apparátus sem vette észre, vagy ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a nem megfelelően kidolgozott kormányzati törvényjavaslatokon ily módon próbál utólag javítani az előterjesztő: képviselők nevében adnak be indítványokat. Akármi is a megoldás, senki nem érezte magát illetékesnek abban, hogy ebben az ügyben megszólaljon.
Megeredt a nyelve viszont azoknak a fideszes megyei vezetőknek, akik a múlt héten utaztak az Azori-szigetekre (képünkön) az amúgy nehéz helyzetben lévő megyei önkormányzatok pénzén. Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke például azt mondta: „ha kell, a világ végére is elmegyek, ha megvan az esély arra, hogy a somogyiaknak hasznot hajtsak”.
Önfeláldozásával nem volt egyedül: mint a Blikk megtudta, több megyei vezetővel kísérő is utazott. Kovács Ferenc Vas megyei elnök például a feleségét vitte, de szerinte ez még mindig jobb, „mert mások a titkárnőjüket szokták utaztatni”. Nagy Kálmán, a Zala Megyei Önkormányzat alelnöke is elvitte a feleségét, de az út 230 ezer forintos költségét maguk állták. A Népszava kiderítette: a Páneurópai Roma Stratégia, amiért állításuk szerint lobbiztak a résztvevők, valójában egy ajánlásgyűjtemény, amely jórészt korábban megfogalmazott általánosságokat tartalmaz. Lázár János frakcióvezető nyomására végül a költségeket a résztvevők gyermekvédelmi alapítványoknak fizették be.
Hasonló kommunikációs bravúrt mutatnak be meg nem nevezett, főképp kormánypárti képviselők hétről hétre az Országgyűlésben – derül ki az LMP-s Ertsey Katalin szavaiból. „Mit pofázol bele, kisanyám?”, „Vetkőzz, Ági!”, „Ki vigyáz a gyerekekre?” – ilyen és ehhez hasonló beszólásokkal alázzák női képviselőtársaikat – írta az atv.hu. A hasonló stílusú szólásszabadság másnak nem megengedett: tanúként idézték be Dopemant a Himnusz-ügyben, holott az ügyészség tudja, hogy a „bűncselekményt” éppen ő követte el, csakhogy a tanú nem tagadhatja meg a vallomástételt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint „a nemzeti jelkép megsértésének vétsége nem valósult meg, mivel a zeneszámban a Himnuszra vonatkozóan sértő vagy lealacsonyító kifejezés nem hangzik el, az előadó a »bazmeggel« politikai pártokról, politikusokról, vagy például a parkolócéduláról fejti ki a véleményét”. Az ügyészség felé irányuló vélt vagy valós politikai elvárásoknak való megfelelési kényszer vezethetett a nyomozás elrendeléséhez – közölte a TASZ.
„Pénz arra van, amire keríteni akarnak” című alrovatunkba ma csak két aprósággal kedveskedünk olvasóinknak: félhavi alapbért, összesen 15 millió forintot kapnak karácsonyi ajándékként a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai, kivéve Schmitt Pált – tudta meg a Blikk.
A lap arról is beszámolt, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál 54 millió forintot osztottak szét az öt főpolgármester-helyettes, a főjegyző, valamint a főosztályvezetők és az osztályvezetők között. Mivel ez jutalom, nem pedig prémium, nem kellett célfeladatot teljesíteni ahhoz, hogy valaki megkapja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
