A szakértők meg tudnának egyezni a teendőkben – most már csak az kell, hogy valaki meghallgassa őket. Komoly visszhangja volt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter múlt heti lapunkban publikált javaslatcsomagjának, amely tíz pontba szedte a magyar gazdaság összeomlásának elkerüléséhez szükséges tennivalókat. Neves közgazdászokat kértünk fel arra, hogy Bokros pontjaiból kiindulva fogalmazzák meg a saját javaslataikat.

Bokros Lajos

- – Kép 1/6

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára

Bár vannak olyan kézenfekvő lépések, amelyeket meg kell tenni (lásd Bokros Lajos listájából az 1. és 2. pontját), az ország felemelkedéséhez szükséges egy olyan nemzeti konszenzus kialakítása, ami lehetővé teszi a sikeres élet reményét. Ilyen most nincs. A magyar gazdaság beszorult az alacsony hozzáadott értéket termelő társadalmak soraiba, az Európai Unió, kiemelten Németország hátsó udvara lett, ahol elvégzik az unió versenyképességének fenntartásához szükséges alacsony hozzáadott értékű munkát alacsony bérek, a multik kedvezményezése és támogatása segítségével.

A stratégiai kérdés tehát az, hogy a magyar társadalom mit akar: haladni az elmúlt 20 év alap- és félkész áru és bérmunkából álló paradigma útján, vagy van mersze ebből kitörni, felvenni a versenyt a nyugati országokkal a magasabb hozzáadott értéket termelő munkakörökért. Ha a jelenlegi paradigma mellett maradunk, Bokros Lajos listája némi kiegészítéssel – itt elsősorban a pénzügyi szektor siralmas állapotának rendbetételére és a monetáris politika átfogalmazására gondolok – talán elégségesnek bizonyulhat. De ha ez nem kielégítő, a következő öt pontban foglaltakra lenne szükség.

➊ A kőolajból nyert energiára alapozott gazdasági növekedés alkonyát éli. Magyarországnak nem érdeke olyan beruházásokra fordítani forrásait, amelyek energiaintenzívek. Ilyen az autóipar, amihez a bérmunkán kívül nincs semmi közünk, és ilyen az autópálya-építés, aminek a megtérülési rátáját még egyetlen kormány sem számította ki.

➋ A nagy beruházások helyett (kivétel a Duna–Tisza-csatorna) forrásainkat a szellemi tőke fejlesztésére kellene fordítani. A lerobbant oktatást – többé-kevésbé a finn példát követve – a legkorszerűbb szintre kell emelni, amihez a jelenlegi források háromszorosára lenne szükség.

➌ A pénzügyi rendszer átalakítására lenne szükség, hiszen az ma képtelen a nemzetgazdaság igényeit ellátni. Ez szabályozási-átszervezési feladat. Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi rendszer – beleértve a monetáris politikát – teljesen levált a reálgazdaságról, annak érdekeit egyáltalán nem szolgálja.

➍ Szükség van nemzetgazdasági stratégiára, mert anélkül forrásainkat elfecséreljük. Nincs történelmi példa a sikeres felzárkózásra a széles nemzeti egyetértésre alapozott, jól végig gondolt és korrupciómentes stratégia nélkül.

➎ Ne menjünk szembe történelmi hagyományainkkal, bizonyított képességeinkkel. Magyarország a föld és a víz országa. Tény, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar önmagában még a legkedvezőbb feltételezések alapján sem lenne képes a GDP több mint 10%-át előállítani. De ez egy téves megközelítés, mert figyelmen kívül hagyja a ráépülő, magas hozzáadott értéket biztosító lehetőségeket, mint például a növény- és állatgenetikát és egészségügyet, általában az egészséges életmódhoz és az ép környezet fenntartásához szükséges technológiát és tudáshalmazt.

 

Vértes András közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke 

➊ Szakértői kormány felállítása a Fidesz–KDNP támogatásával. 

➋ A kormány csinálja azt, amit mond és mondja azt, amit csinál. Őszinte, egyenes beszéd a társadalommal. 

➌ Az Alaptörvény módosítása néhány ponton (leginkább az Alkotmány­bíróság jogkörének helyreállítása). A független intézmények valós függetlenségének helyreállítása (főleg MNB, Költségvetési Tanács, Állami Számvevőszék). 

➍ Gyors megállapodás az IMF–EU-val.

➎ Tárgyalásos reformfolyamat (főleg önkormányzati rendszer, közoktatás, egészségügy, felsőoktatás, nyugdíjrendszer), ez természetesen hosszú folyamat. 

➏ Fegyverszünet és megállapodás a bankokkal (csökkenő bankteher, az adósok közül az járjon jól, aki rendesen törleszt, végtörlesztés lezárása, 7,5 millió Ft-os támogatás azonnali eltörlése, devizatartalékban árfolyamsapka). 

➐ Az EU-források értelmes felhasználá­sának érdemi gyorsítása, felkészülés a 2014-től érvényes új rendszerre. 

➑ Kétkulcsos szja és/vagy ingatlan-adó, különadók kivezetése, adórendszer megtisztítása a nyelvújító jogi trükköktől és az újonnan kitalált adóktól. A munkaerőpiacról kiszorultak fokozatos és tartós visszavezetése (ez is hosszú és nehéz folyamat). 

➒ Ellentételezésül presztízsberuházások (pl. stadion) leállítása, állami-önkormányzati kiadások további csökkentése, részleges költségtérítés ott, ahol indokolt (őszintén: a tandíj az tandíj). 

➓ Mindenki más jó javaslatának megvalósítása.

 

Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Bankszövetség volt elnöke

Bokros Lajos tíz pontjával nagyjából egyet lehet érteni, ezért inkább csak megerősítenék öt olyan javaslatot, amely feltétlenül prioritást kell kapjon. 

➊ Azonnal vissza kell vonni a 2012-es költségvetést, és hozzá kell látni egy reális tervezéshez. 

➋ Az egykulcsos adót el kell felejteni. 

➌ A lehető leggyorsabban tárgyalóasztalhoz kell ülni az IMF-fel, és meg kell állapodni velük. 

➍ A bankszektorral és a multinacionális cégekkel ki kell egyezni. 

➎ A devizaadósok helyzetének azonnali és átfogó rendezése szükséges.

 

Mellár Tamás közgazdász, statisztikus, akadémia doktor, az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

Nagyjából és alapvetően egyetértek a Bokros Lajos 10 pontjával, ezért csak azokat a pontokat emelem ki, amelyekkel részben, vagy egészében nem értek egyet.

A 3. pont kapcsán vitatom, hogy a szociálpolitikai kedvezményeket ki kell venni az adórendszerből, ugyanis a gyermekkedvezmény azért fontos, mert ellentétben a családi pótlékkal, ösztönzi a munkavégzést. Az 5. pontról szólva, szintén elvetem az államosítást, de Bokrossal ellentétben nem gondolom, hogy széles körű privatizációra lenne szükség, annál is kevésbé, mert az állami vagyon 85 százalékát már magánosították. A 8. pontban egyetértek azzal, hogy versenyelvű felsőoktatásra, s az intézmények rangsorolására van szükség, de az államilag támogatott felsőoktatási intézményekben nem kellene tandíjat alkalmazni. Úgy vélem, az államnak ki kellene választania 12-15 egyetemet és főiskolát, mégpedig a legrangosabbakat, s ezeket finanszírozni. Az államilag finanszírozott helyekre pedig a legtehetségesebb diákok kerülhetnének be. Az összes többi intézményt piaci alapon lehetne működtetni, tandíjjal.

Végül, a 10. ponttal is egyetértek, amennyiben a gazdaságpolitika irányí­tói­nak bocsánatot kellene kérniük a társadalomtól az értelmetlen szenvedésekért. Ám nem gondolja, hogy a mostani lenne az első kormány, amely – Bokros Lajos szavaival élve – arcátlan és pökhendi gazdaságpolitikát folytat. Sőt, az elmúl 40 évben jobbára arrogáns és szakszerűtlen volt a gazdaságpolitika, de senki sem kért ezért bocsánatot. Más szóval, a mostani bocsánatkérés arra lehetne jó, hogy precedenst teremtsen.

 

Petschnig Mária Zita, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa

➊ Kormányváltás – ez lenne a normális, koherens, hiteles új gazdaságpolitika előfeltétele. Az Or­bán–Matolcsy tandem tankönyvszerűen alkalmatlan ennek a felmutatására. 

➋ Megállapodás az IMF-fel és az Európai Bizottsággal az ország finanszírozhatóságának biztonsága és a magas kamatfelárak letörése érdekében. 

➌ Új költségvetés készítése 2012-re és további, reális feltételeken nyugvó prognózis (konvergenciaprogram) bemutatása három évre. 

➍ A személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása: új adókulcs az évi öt- millió forint feletti jövedelmekre, a gyerekkedvezmények kivezetése és visszahelyezése a családi pótlék rendszerébe. 

➎ Vagyonadó az 50 millió forint feletti ingatlanokra, a luxusadó visszaállítása. 

➏ A munkaadók által fizetett tb-járulék csökkentése. 

➐ A bekebelezett magán-nyugdíjpénztári megtakarítások megmaradt részének maradéktalan felhasználása az államadósság csökkentésére. 

➑ A Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság korábbi jogkörének visszaállítása, a visszamenőleges hatállyal alkotott törvények visszavonása a jogbiztonság erősítése érdekében. 

➒ A válságadók kivezetése, a pénzintézeti adó mértékének és rendeltetésének a nemzetközi standardokhoz való hozzáigazítása. 

➓ Az egészségügyi finanszírozás átalakítási programjának bemutatása, amely lehetővé teszi a szolgáltatások színvonalának javulását.

 

Múlt heti számunkban közöltük Bokros Lajos tízpontos programját az összeomlás elkerülésére és az ország felemelkedésére. Részletesen a www.vasarnapihirek.hu oldalon találják. 

Emlékeztetőül:  

➊ A 2012-es költségvetést azonnal vissza kell vonni!

➋ Vissza kell térni a progresszív személyi jövedelemadózásra!

➌ A szociálpolitikai kedvezményeket ki kell venni az adórendszerből!

➍ Kétkulcsos áfára kell áttérni, s a különadókat (bankadó, egyéb szektorális adók) ki kell vezetni a rendszerből!

➎ Államosítás helyett széles körű privatizációra van szükség.

➏ Nyugdíjreformra van szükség a svéd modell alapján.

➐ Egészségügyi reformra van szükség, elkerülhetetlen a részleges költségtérítés.

➑ Versenyelvű, teljesítménymérésen alapuló felsőoktatásra van szükség, tandíjjal.

➒ Ésszerű, hiteles és a befektetők bizalmát élvező gazdaságpolitikát kell folytatni.

➓ Bocsánatot kell kérni a magyar társadalomtól az értelmetlen szenvedésekért!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!