Egyre több a kérdés. A feltűnően puhának minősített ítéletet már előre beárazta a piac - Faragó József elemzése.
Nagyon leegyszerűsítve, és kizárólag pénzügyi szemüvegen keresztül nézve a Kúria hétfői döntését, azt mondhatjuk, hogy a 100 milliárdos, a 360 milliárdos és 2 ezermilliárdos kérdés közül csak az elsőre adott egyértelműen a devizahiteleseknek kedvező választ a magas jogi fórum.
Ennyire, nagyjából 100 milliárd forintra becsülhető annak hatása, hogy általában véve is tisztességtelennek minősült, amit először a Kásler-perben mondtak ki, hogy a kölcsönt a svájci frank vételi árfolyamán, míg a törlesztőrészletek forintösszegét az eladási árfolyamon határozta meg a bank. A vételi és az eladási árfolyam közti különbségen mindkét esetben a pénzintézet nyert és az adós veszített.
Igaz, a Kúria döntése nyomán arra is mutatkozik esély, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások, jellemzően kamatemelések miatt egyedi perekben sikerrel lépjenek fel a pórul járt devizahitelesek. Így a bankok a becslések szerint 312 milliárd forint múltbeli törlesztést fizethetnek vissza és 42 milliárd jövőbeni törlesztéstől eshetnek el. Kevéssé sanszos ugyanakkor, hogy az árfolyamkockázat adósokra terhelését tömegesen tisztességtelennek mondják ki a bíróságok, mert ehhez azt kellene bizonyítaniuk a devizahiteseknek, hogy a szerződéskötéskor nem kaptak tájékoztatást. Márpedig ez a legjelentősebb, 2 ezermilliárdra becsült tétel, ugyanis a bajba jutott adósok épp az árfolyamváltozáson bukták a legnagyobbat. És pont erre a kérdésre kapták a legkevésbé megfogható választ.
Nem véletlen, hogy a hazai bankrendszer egyik legérintettebb tagja, az OTP tőzsdei árfolyama alig rezdült a Kúria döntésére. A londoni elemzők által feltűnően puhának minősített ítéletet már előre beárazta a piac. A parketten mást sem lehetett hallani a héten, mint hogy megint a jogászok járnak jól, hiszen a szerződések egyedi vizsgálata praktikusan a bíróságoknak ad munkát, az államot juttatja illetékbevételhez, s az ügyvédeket tömegszerű megbízásokhoz.
A labda most a kormány és a törvényhozók előtt pattog. Az mindenesetre nem túl biztató, hogy egyelőre a kormánykoalíció nevében nyilatkozók is a piaci becslésekre támaszkodnak. Továbbra sem tudjuk, hogy mennyivel csökkenhetnek a törlesztőrészletek, hogy a bankok és az állam miként vállal részt a csomagból, hogy milyen elévülési idővel számolhatnak az adósok, és hogy mi lesz a már nem élő szerződésekkel?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!