Befejezéséhez közeledik a nemzet megmentése. Az otthoni pálinkafőzés engedélyezése és a stadionépítési előirányzat elfogadása után a haza fellendülésének harmadik pilléreként a miniszterelnök bejelentette az Egy porta, egy koca programot, amely megoldja majd a szegény családok felemelkedését, hazánk pedig visszanyerheti élelmiszer-ipari nagyhatalmi státuszát. Ezzel a „három szoba, három gyerek, négy kerék” program a realitásokhoz igazodva „egy disznóól, három gyerek, négy csülök” programmá alakul át.
Mellékelt skiccünkön mutatjuk be a disznó működését. Mint ahogy a sematikus folyamatábrán láthatják, elől megy be a táplálék, hátul jön ki a trágya, és közben van a sertés. Kezdő kanászok tájékoztatására közöljük, nem kell pánikba esni, ha azt tapasztaljuk, hogy az élő sertés részei nincsenek úgy megszámozva, mint ahogy az az ábránkon szerepel. Eleinte nem árt persze, ha a gyakorlatlan kondás magánál tartja folyamatábránkat azzal a kiegészítéssel, hogyha megváltozik a haladás iránya, akkor ugyanezek a jelölések a hízó túloldalára is értelemszerűen érvényesek.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a kismalacok a közhiedelemmel ellentétben rendszerint nem citrommal a szájukban születnek, tehát a citrom eleve nem szerepel az eredeti gyári csomagolásban. Sokak számára talán csábító lehet, hogy bontott sertést néhol olcsóbban lehet kapni, mint egészet. Vegyük azonban figyelembe, hogy a hízót részeiből összerakni egyáltalán nem egyszerű művelet, sokkal bonyolultabb, mint például a lapra szerelt bútor otthoni felépítése.
A disznót alapesetben disznótáppal tápláljuk, de feltétlenül figyelemmel kell lennünk az egyre növekvő tápfeszültségre is. A tápszerültséget a takarmányárak folyamatos emelkedése okozza – a KSH adatai szerint tavaly például 31 százalékkal kellett többet fizetni a tápért, mint egy évvel korábban, emiatt egyre növekvő számban hagynak fel a disznótartással a gazdaságok. Ezért némelyek azt javasolják, hogy a hízókat inkább hagyományosan, moslékkal etessük. Ennek azonban ellentmond az EU-szabályozás, amely a moslékot veszélyes hulladéknak minősíti, és kifejezetten bünteti takarmányként való felhasználását. Persze, mint minden szabály, ez is könnyedén megkerülhető: ha a családi ebédnél a disznó eszik először, akkor a tápláléka nem minősíthető élelmiszerhulladéknak. Arra pedig nem ismerünk EU-szabályozást, hogy embert lehet-e moslékkal táplálni. Különben már rég be kellett volna zárni például az iskolai menzákat.
Az Egy porta, egy koca programot egyébként eléggé fanyalogva fogadta a közvélemény. A kibontakozó internetes vitában (lásd például Hárommillió kondás országa, egyenlito.blog.hu) többen felvetették, hogy a disznó büdös, ezért a legtöbb önkormányzat belterületen meg is tiltja a tartását. Mások viszont eleve vitatják, hogy a disznó büdös volna, a füstölt csülök illata például kifejezetten ínycsiklandozó. A legkompetensebbnek tetsző vélemény szerint a disznónak csak akkor van kellemetlen szaga, ha él, de ez is csökkenthető mindennapi zuhanyozással és megfelelő dezodor használatával.
Itt válaszolnánk egyik olvasónk kérdésére, aki afelől érdeklődik, hogy szovjet típusú házgyári lakásban lehet-e disznót hizlalni. Szerintünk, ha embert lehet hizlalni, akkor disznót is, bár a tizedik emelet felett már érdemesebb zergével vagy kőszáli kecskével próbálkozni. Ugyanez az olvasónk arra az érdekes problémára hívta fel a figyelmet, hogy egy család egyszerre ritkán tud megenni egy egész disznót. Kérdéses azonban, hogy lehet-e részletekben vágni a disznót, azaz a csülkös bableveshez adott esetben csak egyik csülkét felhasználni. Ebben igazából nem tudunk szakmailag megalapozottan állást foglalni, de arra felhívjuk a figyelmet, hogyha elhasználjuk az egyik oldal csülkeit, akkor a jószágot ki kell támasztani, különben eldől.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
