Kezdetben vala, hogy Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökeként, a Borsod-Abaúj-Zemplén me gyei köz gyűlés Fidesz-KDNP-frak ció jának, egyben a KDNP országos elnökségének tagjaként, valamint a megyei kórház főigazgatójaként talált egy 100 milliárd forintnyi lyukat a ma gyar kórházak finanszírozásában, amit számításai szerint egy új adónem bevétele éppen betömne.
Elgondolása szerint tíz forint plusz adót vetnének ki azokra a termékekre, amelyek károsak az egészségre – zsírosak, sósak, cukrosak –, így akik ezekkel élnek, kötelességük legyen pluszköltséggel hozzájárulni a fogyasztásukból származó betegségeik gyógyításához.
Aztán eltelt pár nap, s az akkor már csak mindközönségesen hamburgeradónak nevezett sarc átalakulni látszott, mi több, mintha már nem is szerepelne benne maga a névadó hamburger… Ugyanis megszólaltak az élelmiszeres szakemberek is. Akik például azt kérdik: mennyi lesz a pluszadója a sónak, amely tudvalévően meglehetősen magas sótartalommal rendelkezik, a jövőben zsírosnak és egészségtelennek számít-e mondjuk a zsír vagy a margarin, urambocsá, a mangalica eleddig egekbe dicsért hasalja, s felkészült-e a törvényhozó azokra a perekre, amelyek az „egészségtelen élelmiszer” jelzőszerkezet miatt majd a nyakukba szakadnak.
Ezért aztán – tán két napja sincs – az okosok úgy döntöttek, hogy csak a csomagolt élelmiszerekre vonatkozik majd a hamburgeradóként emlegetett, az egészségtelen élelmiszerekre kiróni szándékozott közteher. Vagyis, reszkess kóla – fél liter 210 kalória – és örülj disznótoros: 1000 kalória…
Tudják, mi a különbség a haldoklás és az adó között? Az, hogy a haldoklás nem rosszabbodik, valahányszor összeül a parlament.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
