Tűzoltó leszel

A rendőrsorfallal szemben elszánt tüntetők fenekednek: pajzsos, sisakos, gázálarcos rendőrök, előre meredő gumibotokkal támadó állásban. Mögöttük vízágyúk sorakoznak, kétoldalt lovas rendőrök idegesen toporgó és fújtató paripáik hátán várakoznak, hogy parancsot kapjanak a támadásra. A tüntetők és a rendfenntartók között remeg a levegő a forró aszfalton, odafönn helikopterek dübörögnek, a házfalak idegesen visszhangozzák a hangosbeszélők fenyegető felszólításait. Aztán egy pillanat és elpattan a húr, a tüntető rendőrök elindulnak a rendfenntartó rendőrök felé. Mindkét oldalról repülnek a könnygázgránátok, robbanások, csatakiáltások, parancsszavak töltik meg a levegőt. A vízágyúk megsemmisítő össztüze után a lovas rendőrök rontanak egymásra szédítő vágtában…

Itt egy kicsit mindig elhomályosul a látomásom, mert a levegőben könnygázgránátok fojtó füstje kavarog, itt-ott tüzek gyúlnak, a földön elhagyott rendőrségi felszerelések és sebesültek hevernek, robbanások és szirénák hallatszanak mindenfelől…

Egyszer aztán hirtelen véget ér a csata. Fura csönd ereszkedik az Andrássy útra, lassan eloszlik a könnygáz is. A rendőrök összeszedik az eldobált felszerelést, lábra segítik és leporolják a földön fekvőket, s akik az előbb még keményen összecsaptak, most egymás hátát lapogatva indulnak hazafelé. De előtte megbeszélik, hogy egy hét múlva ugyanitt találkoznak, persze a beosztás miatt eltérő felállásban: a mostani szolgálatban lévőkből lesznek a tüntetők, a jelenlegi szabadnaposokból pedig a rendfenntartók.

Eléggé felkavaró látomás, és azzal vigasztalom magam, hogy valószínűleg nem én vagyok skizofrén, hanem a helyzet az. A hazai közéletben szinte naponta nyílnak új frontok, jószerével követni se lehet már, hogy éppen ki az aktuális ellenség. A Fidesz alapvetően erőpolitikát folytat, ami ellenségképzésen alapul. Újabb és újabb csoportokat tűz ki támadási célpontul: a rokkantakat, betegeket, munkanélkülieket, szegényeket, napjainkban éppen a rendészeti dolgozókat. Az állam nem volt rest, hogy saját erőszakszervezeteivel is szembeforduljon és most némileg megdöbbent, hogy az első és legkomolyabb ellenállást éppen onnan tapasztalja, ahol a hatalomhoz való hűség munkaköri kötelesség. A stresszes életű tűzoltók jöttek rá először, hogy a kompromisszumképtelen, erőből politizáló kormány csak erőből ért. Nekik ráadásul a kedvezményes nyugdíjlehetőségek elvétele után már tényleg semmi vesztenivalójuk nem maradt. Így hát tömegesen megtagadták feletteseik parancsát és védőfelszerelésben, bontóbaltával felfegyverkezve mentek tüntetni, tűzcsapokat nyitogatni.

A kormánypolitika most gőzerővel dolgozik rajta, hogy a tűzoltókból utálható ellenséget faragjon, de nincs könnyű dolga. A Reader’s Digest 16 európai országban végzett felmérése szerint ugyanis a legbizalomraméltóbb szakmák első helyén – így nálunk is – mindenhol a tűzoltók állnak, a lista végén pedig mindenhol a politikusok vannak. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nemigen akar senki se csatlakozni a Facebookon indított tűzoltóellenes oldalhoz, s hogy elemi harag söpri el az olyan véleményeket is, amelyek a tűzoltókat „a tanulás és a munka elől a laktanyák semmittevésébe sunnyogó egyenruhás csőcselék”-nek minősíti (minőségi_troll, madiner.blog.hu).

Úgy tetszik, hogy a kormány rendvédelmiseket fenyegető megnyilvánulásai egyelőre csak olajat öntenek a tűzoltókra, akik azt ígérik, május 6-i tüntetésükre valami igazán ütőset fognak kitalálni. A rendőrök se igazán jól vették, amikor Kövér László a Duna Televízióban ürülékhez hasonlította őket, úgyhogy ők is nagyon várják a májust.

Ütős hónapok elé nézünk, pedig több ezermil­liárdos megszorítások még el sem kezdődtek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!