Gál J. Zoltán felelős szerkesztő részére
Tisztelt Gál J. Zoltán Úr!
Határozottan visszautasítom, hogy lapjuk, Arató Andrásra hivatkozva a Médiatanácsot hazugsággal vádolja. (Krausz Viktória: „Klubrádió: hazudik a Médiatanács; Vasárnapi Hírek 2011. december 31.)
A Médiatanács szóvivőjeként – Arató András és lapjuk állításával ellentétben – nem vádakat közlök, hanem tényeket.
A tény az, hogy a Klubrádió a Budapest 95,3 MHz-es frekvenciára benyújtott pályázata az objektív vállalások tekintetében a legrosszabb volt, azaz a versenyben maradt hat pályázó közül a legkevesebb pontot kapta.
Ennek oka, hogy a Budapest 95,3 MHz frekvencia hasznosítására kiírt pályázaton tett díjajánlata alacsony volt, és a pályázati felhívásban megjelölt, a maximális pontszámhoz szükséges zenei arányokat sem vállalta. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a Klubrádió még a közéleti tematikájú műsorok arányát tekintve is kevesebbet vállalt, mint a nyertes pályázó.
Tény az is, hogy az objektív vállalások értékelésekor a Médiatanács nem mérlegelhet, ellentétben a szubjektív szempontok alapján értékelhető műsortervvel, amire a Klubrádió a maximális 12 pontot kapta.
A Lánchíd Rádió az általa használt frekvenciákat pályázati versenyben nyerte el. A frekvenciákért azért nem kell fizetnie, mert a pályázati kiírások értelmében ezeken a hullámsávokon közösségi médiaszolgáltatóként kell üzemelnie. Tény az is, hogy a Klubrádiónak is lett volna lehetősége, hogy közösségi jelleggel meghirdetett budapesti frekvenciára pályázzon, azonban ezt nem tette meg.
A Budapest 95,3 MHz frekvenciát érintő pályázati kiírásnak nem volt célja, „a beszélős rádiózás eltüntetése”, amit a pályázati kiírás is deklarált, hiszen a közéleti tematikájú műsorokért lehetett a legtöbb pontot kapni. A Médiatanács nem vette el a Klubrádió frekvenciáját. A rádió 12 éves jogosultsága lejárt, a Médiatanács a jogszabályoknak megfelelően, átlátható, világos feltételekkel ismét megpályáztatta a frekvenciát, majd kihirdette a pályázat nyertesét.
A Médiatanács a 92,9 MHz-es frekvenciát sem vette el a Klubrádiótól. Ezzel szemben a tény az, hogy a médiaszolgáltatási szerződést a rádióval nem lehetett megkötni, mivel a rádió nem volt hajlandó lemondani a Budapest 95,3 MHz-s frekvenciájáról, noha tisztában volt vele, hogy ugyanabban a vételkörzetben nem üzemeltethet két adót.
Budapest, 2012. 01. 03.
Üdvözlettel:
Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője
Tisztelt Kiricsi Karola Szóvivő Asszony!
Engedje meg, hogy lapunk felelős szerkesztőjének címzett levelére a kifogásolt cikk szerzőjeként válaszoljak. Így legalább van módunk a diskurzusra. Lehetett volna máshogy is, de amikor kerestem (nem is egyszer) és visszahívást ígértek (nem is egyszer), akkor még nem tudott lapunkra időt szakítani. Mivel a kérdéseimre nem adott lehetőséget, most válaszolni vagyok kénytelen.
Ha megengedi, én is maradnék a tényeknél és felidézném: az öt pályázó úgynevezett objektív pontjai 53 és 57 között oszlottak meg, a legkisebb és a legnagyobb között a különbség tehát hét százalék. E tényből, illetve az Ön leveléből ezek szerint az következik, hogy az összes pályázó egyformán gyenge pályázatot adott be. Vagy egyformán remeket. Dönteni az Önök dolga. (Jut eszembe, csak úgy, mellékesen: a győztes pályázó miért nem áll ki a nyilvánosság elé, és mondja el, mit kíván kezdeni a rábízott közvagyonnal? Megjegyzem, a Klubrádió pályázatát a honlapján bárki elolvashatja.)
Ami a pénzügyeket illeti: az öt értékelt pályázó közül hárman ajánlottak 55 millió forintot, az ismeretlen nyertes ennél magasabb összeget, 75 milliót. A Klubrádió a versenyfeltételekhez alkalmazkodva a jelenleg általa sugárzott 25 százalék alatti zene helyett a pályázatban a kompromisszumos 42 százalékos arányt vállalta. Ezért a maximális tízből hét pont járt. A Klubrádió a további négy objektív pontelem mindegyikéből a legtöbb pontot gyűjtötte be. Ön azt állította, hogy a Klubrádió a közéleti műsorokban is kevesebbet ajánlott a nyertesnél. A Médiatanács határozatában azt írja, az Autórádió Kft. a közszolgálati műsorok arányát a napi teljes műsoridő 32,9 százalékában, a Klubrádió viszont 53 százalékában ajánlotta meg. Az 53 ezek szerint kisebb szám a 32,9-nél. Én másként tanultam.
Nem mellékes, hogy a Médiatanács többször is kinyilvánította: „a kiírásnak nem volt célja, hogy a Budapest 95,3 MHz-en zenei csatorna működjön”, továbbá hogy „ezt a pályázati kiírás is deklarálta, melyben a közéleti tematikájú műsorokért lehetett a legtöbb pontot kapni.” Az előbbieknek ellentmondani látszik, hogy a 60 százalék feletti zene- arányért tíz objektív pontot osztottak, ellenben a közéleti tartalomért egyet sem.
A közösségi kategóriáról: a közmeghallgatáson elhangzott az a javaslat, hogy legyen a 95,3 MHz-es frekvencián közösségi kategóriájú beszélő rádió. Kapja meg a nyertes a sugárzási jogot olyan feltételekkel, amilyenekkel a sokak által kormányközelinek tartott Lánchíd Rádió. A javaslatot a Médiatanács az összes többivel együtt nemcsak elutasította, hanem komolytalannak is minősítette. 2010-ben a Klubrádió megpályázta a közösségiként (akkor még közműsor szolgáltató elnevezéssel) meghirdetett 92,9 MHz-es frekvenciát. A pályázatot megnyerte, ám a hatóság kiradírozta az eredményt, arra hivatkozva, hogy egy szolgáltatónak nem lehet egy körzetben két rádiója. Ezután a Klubrádió lemondott a 95,3 MHz-es frekvenciáról arra az időpontra, amikor a 92,9 MHz-es hullámhosszon megkezdi az adását. A lemondásról a pályázatában is nyilatkozott, majd ezt további hivatalos iratokban is megerősítette.
Végül a közéleti, beszélő rádiók esélyeiről: Önök eddig öt pályázatot írtak ki Budapesten. Mindegyiket teljesen azonos, úgynevezett objektív kritériumokkal, vagyis 60 százaléknál nagyobb zenearány és helyi információk előnyével. Még a pályázat célja is minden esetben azonos: „hogy a médiaszolgáltatás hozzájáruljon a rádiós piac sokszínűségének megteremtéséhez…” Magam is ezt tartom fontosnak, a rádiós piac sokszínűségét. Az én dolgom, hogy erről cikket írjak. Az Önöké az lenne, hogy ekként döntsenek.
Üdvözlettel:
Krausz Viktória
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
