VASÁRNAPI HÍREK – A KÜLÖNVÉLEMÉNY – Nagy B. György vezércikke.
Magyarországon nincs korrupció. Ide írom még egyszer: Magyarországon nincs korrupció. A szó klasszikus jelentése (valaki megveszteget egy hivatalos személyt bárminemű előnyért cserébe) értelmében semmiképp, vagy csak elvétve. Nem véletlen, hogy a Fidesz csípőből megszavazta azt a törvényjavaslatot, ami átírja a büntető törvénykönyvet és 12 évre emeli a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Lehetne persze arról írni, hogy a Fidesz és a Jobbik akadályozta meg ezzel a lépéssel, hogy a demokratikus ellenzék sikerrel építsen ethoszt és mozgósítson egy népszavazási kezdeményezéssel, de most nem ez a lényeg. A fókusz az, hogy amit az átlagember hisz a korrupcióról, az köszönő viszonyban sincs azzal, amit – az egyébként 2013-ban módosított – Btk. gondol a korrupcióról.
Magyarországon azért nincs alapvetően korrupció, mert törvénybűnözés van. A fogalom annyit tesz, hogy a közbeszerzési, a versenyjogi, az összeférhetetlenségi, a pályázatírási (és így tovább) szabályokat úgy facsarták ki, hogy azoknak csak néhány, politikai-gazdasági klán érdekeltségei felelhessenek meg. Hiába kiált lopást az ellenzék, a Mészáros-, Tiborcz-, Garancsi-, Szíjj-bizniszek jogszerűek. A magyar jog szerint mindenképp azok. És még egy fontos kitétel. A szisztéma nemcsak törvénnyé emeli a bűnt (köznapibban a korrupciót), de gondosan ki is zárja mindazokat, akik nem a klánok tagjaiként/vazallusaiként/alvállalkozóiként hizlalnák vagyonukat. A „rendszeren kívül dolgozókat” az ügyészség sem kíméli – ez is a Kúria friss döntését igazolja, hiszen a testület kimondta: a Polt Péter vezette szervezetet nyugodtan lehet fideszes ügyészségnek hívni. Hogy egyértelmű legyen: például Mengyi Roland (lásd még: Voldemort nagyúr) a vád szerint kenőpénzt fogadott el (ő maga azt állítja, dehogyis), és az ügyészség lecsapott rá. Amennyiben igazak a vádak, akkor az üzenetek is világosak: senki nem lophat saját szakállára, a nagyok jóváhagyása nélkül; senki nem élhet a klasszikus korrupció eszközével. Aki mégis megteszi, az fizet.
Már csak azért is, mert a korrupció tárgya (majdnem) minden esetben azonos: az uniós támogatás. És ez a rendszer gyenge pontja. Hiába csak etikátlan, de törvényes a hazai pénzosztási metódus, a közösségi dotációt (mintegy 14 ezermilliárd forint két évre), csak az EU szabályai szerint lehet elkölteni. Magyarán: az uniós források felhasználását – a magyar kormányon kívül – csak az EU ellenőrizheti, illetve fagyaszthatja be a kifizetéseket, továbbá követelhet vissza pénzeket, ha úgy találja: a támogatásokat nem az uniós joggal összhangban költi az adott tagállam. Azaz, ami Magyarországon jogszerű, az nyugodtan lehet uniós bűncselekmény (finomkodóbban: szabálysértés). Ha pedig túl sok a bűncselekmény, és komoly pénz-visszafizetési kényszer fenyeget, akkor a legegyszerűbb módszer a kilépés. Hiszen az EU pénzének sorsát kizárólag az unió vizsgálhatja – érdemben pedig csak tagállamban. Ha a magyar kormány esetleg kitépi az országot az EU-ból, a közösség egy teljesen új helyzettel találja magát szemben, hiszen sem recept, sem szabály nincs arra, miképp szerezze vissza pénzét, illetve, hogyan foganatosítson szankciókat egy elszakadó országgal szemben. (Az Egyesült Királyság esete merőben más: ott társadalmi akarat – ha féloldalas is – döntött a távozásról, miközben a brit jogrendszer szellemében is harmonizált az uniós normákkal.)
Persze mindenféle kilépés egyelőre csak elméleti eszmefuttatás. Valósággá egyedül a kormány változtathatja. Egyes jelekből úgy tűnik, mintha tenne is rá kísérletet. Példának okáért Orbán Viktor meghirdette, hogy amennyiben zsinórban harmadszorra is kormányba emelik a szavazók, csakis akkor nem özönlik el menekültek az országot, és kizárólag abban az esetben állítható meg Brüsszel. (A kérdésben egyébként nemzeti konzultáció is lesz.) Hogy a „megállítható” kitétel mit jelent, arról csak találgatni lehet. Ám a fentiek fényében úgy is értelmezhető, hogy a zsinórban harmadik kormányzási felhatalmazást azért kéri a miniszterelnök, hogyha úgy adódik, kiléptethesse az országot Európából – hiszen a honi jogszabályok szerint tiszta (majdnem) mindenki. Ha úgy tetszik, a választás tétje az, hogy a korrupció büntetlen maradhasson.
És ez esetben mit sem számít, hogy milyen hosszú az elévülés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!