Egyre több az olyan nyilatkozat a kormány háza tájáról, amely immár nemcsak a kormányzati működés helyenként abszurditásba hajló zavaraira, de ezektől talán nem függetlenül, egyre több belső konfliktusra is rávilágít.
Évezredes gondját oldja meg a kormány magyarságnak: a köztársasági elnök innentől angyalokkal díszített, a miniszterelnök pedig tölgyfaággal ölelt címeres papíron írhatja hivatalos leveleit. Ez is szerepel ugyanis abban a javaslatban, amelyben Becsületrend és Szent István Rend kitüntetés alapítását is kezdeményezik kereszténydemokrata képviselők. Eszerint tehát már tölgyfás címeres papíron írhat hitelkérelmet Orbán Viktor az IMF-nek. E tekintetben a hét vesztese kétségkívül Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki a kormányzati vidékjárás keretében éppen a gazdasági szabadságharc eredményeit ecsetelte a kiválasztott hallgatóság előtt, amikor jött a hír: visszakéredzkedünk az IMF-hez. Ám erről sem neki, sem a kormány többi tagjának nem szóltak. Információink szerint azóta sem. Oka is van a bizalmatlanságra a miniszterelnöknek: egyre erősebben nyomulnak a Fideszen belüli lobbicsoportok, ugyanakkor „felvizezett”, gyakorta működésképtelennek bizonyult megoldások is születnek annak köszönhetően, hogy a frakcióban ülő polgármesterek és szakpolitikusok egyre kevésbé rejtik véka alá a véleményüket.
A leghangosabb konfliktus a köznevelési törvény ügyében tört ki a Fidesz-frakcióban, Orbán kénytelen volt erős szavakkal önmagát is a törvényjavaslathoz kötni (részletesen erről a 4. oldalon), nem engedte észérvekkel meggyőzni magát. Nem úgy az eva esetében. Ott kecske is (lásd még: frakció) jól lakott, káposzta (lásd: bevétel) is megmaradt, már csak az a kérdés, mi értelme és kinek jó, hogy 37 százalékra emelik az adónem mértékét. A héten kezdte tárgyalni a parlament az önkormányzati törvényt, amely viszont már a kompromisszumos megoldásokat tartalmazza. Nem véletlenül: a Fidesz–KDNP-frakcióban több mint kilencven polgármester ül, nélkülük biztosan nincs kétharmados többség. Így aztán a polgármesterség és a képviselőség közötti összeférhetetlenséget – amelyről korábban Orbán Viktor többször is állást foglalt – a javaslat elmaszatolja, de Czira Szabolcs nagykőrösi polgármester – biztos, ami biztos –, már be is terjesztett egy erre vonatkozó módosító indítványt, vagy legalábbis a nevére vette azt. Az önkormányzatok mozgásterét jelentősen szűkítő eredeti javaslathoz képest szerény eredmény, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester eredményesen lobbizott a megyei jogú városi címek megtartásáért.
Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy az ígéretek ellenére mégsem terjesztették pénteken a parlament elé az új választójogi törvényt. Pedig annak elfogadását még idénre tervezik, ez és Baka András főbíró leváltása (lásd a 3. oldalon) lehet a betetőzése a közjogi rendszer politikai célú átalakításának. A választási törvény talán azért késik, mert nem készült még el a Fidesz igényire szabott választási térkép. Az [origo] értesülési szerint ezt a munkát Kubatov Gáborra bízták, ő felel ugyanis azért, hogy a kampányok idején, a kopogtatócédulák gyűjtésénél minél több szimpatizánst tudjon mozgósítani a párt, így információi vannak arról, hogy mely utcákban, háztömbökben találhatók főként a Fidesz szimpatizánsai. Ezeket az információkat pedig fel lehet használni arra, hogy a körzetek határait úgy húzzák meg, hogy kedvező legyen a kormánypártoknak.
Nemcsak a választási rendszer szolgálja Orbán hatalmának bebetonozását, de e célból erősíti közvetlen környezetét: a tanácsadók és a miniszterelnöki biztosok számának gyors növekedése is a Miniszterelnökség politikai befolyásának növekedését jelzi – írta a héten a Heti Válasz. Míg a főtanácsadók inkább a Fidesz értelmiségi holdudvarából verbuválódtak, az államtitkári jogállású miniszterelnöki biztosok arcéle politikusabb. Eleinte csupán Szijjártó Péter tartozott e kategóriába, szeptember elején társult hozzá Giró-Szász András kormányszóvivő. Majd jött Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök „személyzetise”, november elsejétől pedig Halasi Tibor lett a „kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzéséért felelős” miniszterelnöki biztos. Nyitrai a jövőben az összes fontos, kinevezésen rajta tartja a szemét, s ezekről a miniszterelnöknek referál. Az index úgy tudja, hogy a Nyitraival folytatott előzetes konzultáció után nevezhetnek csak ki új vezetőket a tárcáknál, illetve az minisztériumok felügyelete alá tartozó háttérintézményeknél és állami cégeknél. A Miniszterelnökség létszámában az indulóhoz képest háromszorosára, 150 főre nőtt, a költségvetés tervezete szerint az idei 2,1 milliárddal szemben 3,2 milliárd forintból gazdálkodhatnak.
A szoros emberfogás ellenére egy tabu azért ledőlt a héten. A köznevelési törvény ügyében már amúgy is konfliktusokat vállaló Pokorni Zoltán döntötte le: „megszorításokkal is jár az ország átszervezése” – mondta ki a tiltott szót. Aki azonban abban reménykedik, hogy majd fideszes tömegek mondják ki, hogy a király meztelen, az téved: az [origo] körkérdésére egybehangzó választ adtak a fideszes képviselők. Nincsenek is itt megszorítások.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
