A héten mélyebb értelmet nyert, hogy miért is védi az újságíróktól Orbán Viktort akár a testével is Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtós. Nem csak a külföldi tudósítóktól és az ellenzéki sajtótól. Amint az Tusványoson kiderült, még a kormánybarát média is „veszélyes” a kormányfőre. Aki egyszerűen nincs felkészülve a spontán kérdésekre. Egészen ártatlan érdeklődésre sem tud könnyen értelmezhető választ adni.
A fertőrákosi Páneurópai Piknik Emlékparkban csak annyit kérdezett az Index újságírója: „Miniszterelnök úr, miért ilyen magas az államadósság?” Mire azt a magvas választ kapta: „Nem magas. Ki kell vonni a nettóból a tartalékokat, és úgy már nem magas!”
A kérdés nem lephette meg a miniszterelnököt, hiszen előző nap a Magyar Nemzeti Bank tette közzé, hogy az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt, márpedig ennél magasabb, 85,6 százalékos rátát, utoljára 2010 nyarán mértek. Akkortájt indított harcot Orbán Viktor az államadósság ellen.
A talányos választ napok óta próbáljuk értelmezni. Annyi bizonyos, hogy a „nettó” adósság választásával a miniszterelnök a politikusok szokásos egérútját választotta, ugyanis az elemzők az országok összehasonlításakor jellemzően a bruttó adóssággal számolnak. Igaz, a maga nemében új magyar rekord a 22,5 ezermilliárd forintos nettó államadósság is, melyet úgy számítanak, hogy az összes adósságból levonják az állami követeléséket.
De vajon milyen tartalékra gondolhatott a miniszterelnök?
Az eredetileg bő 100 milliárdos költségvetési tartalékban alig néhány milliárd csenghet még az elmúlt hónapok extra költései nyomán. Az tehát nem igazán esélyes. Kicsit sanszosabb a devizatartalék, annak ellenére is, hogy forma szerint ahhoz semmi köze a kormánynak. A Matolcsy György vezette jegybank eddig is sok szívességet tett a gazdaságpolitikának. És régóta lebegtetik a tartalék csökkentését, amiből 6-8 milliárd euró, vagyis úgy 2 ezermilliárd forint talán még nagyobb baj nélkül kinyerhető.
A legvalószínűbb szcenárió azonban a Kincstári Egységes Számla 2100 milliárd forintja lehet: ezzel a számlával intézi a kormány a finanszírozásokat, s tavaly év végén is ezzel trükköztek. Rövid időre felére csökkentették a saját likviditásukat, hogy papíron néhány napra 79,4 százalékra csökkenjen a GDP-arányos államadósság.
Hogy a tavaly év végi trükk mennyire hatástalan volt, azt az adósságmutató idén nyári drámai kilengése mutatja. Az államadósság ugyanis nem más, mint az évgyűrűkként egymásra rakodó költségvetési hiányok összessége, amit enyhít a gazdasági növekedés, de súlyosbít a gyenge forint. Az őszinte válasz tehát egészen egyszerű és teljesen talánymentes lett volna: azért magas az államadósság, mert a forintrontással élénkített gazdaság sem tudja túlnőni a választási év pénzszórását.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!