Három fiatal lány meghalt és további tizennégy tinédzser megsérült tavaly januárban, amikor pánik tört ki a budapesti West-Balkán nevű szórakozóhelyen. Emiatt került bíróság elé a négy vádlott, a helyiség bérbeadója, a rendezvény két szervezője és a biztonsági szolgálat vezetője.
Szokatlannak, mondhatnám, nagyon furcsának találom ezt az ítéletet. Ahhoz ugyanis, hogy valakit az említett bűncselekmény miatt elítéljenek, pontosan tisztázni kell, hogy mi a foglalkozása, mik a foglalkozásának a szabályai, és ezek közül – akár szándékosan, akár gondatlanul – mely szabályokat szegte meg. Ha már mindezt felderítette a rendőrség, az ügyészség és végül a bíróság, akkor azt is be kell bizonyítani, hogy a tragédia bekövetkezése ok-okozati kapcsolatban van a vádlottak foglalkozási szabályszegésével. Vagyis, hogy azért és nem más ok miatt következett be a tragikus eredmény, továbbá azt is, hogy a vádlottak megszegték a rájuk vonatkozó szabályokat. Amikor már mindez bizonyítást nyert, akkor még azt is meg kell vizsgálni, hogy a vádlottak gondatlansága eredményezte-e a haláleseteket. A gondatlanág a jogban azt jelenti, hogy az illető nem volt elég körültekintő, vagy – ugyan felmerült benne, hogy valami baj lehet –, de könnyelműen bízott abban, hogy az mégsem fog bekövetkezni.
A vádlottaknak nem ugyanaz volt a „foglalkozásuk”. Szalontay Győző, az I. r. vádlott a West- Balkán szórakozóhely részbeni tulajdonosa, cégének egyik ügyvezetője, ő volt az, aki bérbe adta a helyiséget Csanádi Józsefnek. Csanádi József egy háttéregyezséget kötött a Noise Night Life bulit ténylegesen szervező, rendező Kecskés Tamással, Hranek István IV. r. vádlott pedig a biztonsági őrök vezetője volt.
A West-Balkán bérbeadója azóta számos, a bírósághoz is benyújtott eredeti dokumentumot tett fel az internetre. Ezekből a dokumentumokból többek között az derül ki, hogy miközben a bíróság felrótta a vádlottaknak, hogy a 356 fő befogadására alkalmas helyiségbe több mint 2000 fiatalt engedtek be, az a bizonyos 356 (pontosabban – a tűzoltóságtól származó, 307 fős) megszorítás nem az egész West-Balkán szórakozóhelyre, hanem kizárólag annak egyik termére vonatkozik. A közzétett dokumentumok, alaprajzok ellentmondanak annak a bírói megállapításnak is, hogy a vádlottak nem biztosítottak megfelelő számú és méretű menekülő útvonalat.
A bíróságnak minden elébe tárt bizonyítékot mérlegelnie kell ahhoz, hogy megalapozott tényállást állapíthasson meg. A részben egymásnak ellentmondó adatokból úgy tűnik, hogy esetünkben nem biztos, hogy ez sikerült. A bírónak – ha megállapítja a vádlottak bűnösségét – személyenként kell eldöntenie, hogy melyik vádlott milyen büntetést érdemel. A kialakult bírói gyakorlat alapján bizton állíthatom, csaknem teljesen kizárt, hogy az említett négy vádlott felelőssége, a velük kapcsolatos enyhítő és súlyosító körülmények teljesen azonosak lennének, olyannyira, hogy mindegyikük pontosan azonos büntetést kapjon.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog dönteni ebben az ügyben a másodfokú bíróság.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!