A Brexit kapcsán rengetegen beszéltek a populizmus térnyeréséről és a következmények nélküli politizálás veszélyeiről, ám Dwayne Woods amerikai politológus, populizmuskutató nem látja ilyen tragikusan a helyzetet.
„A Brexit-szavazás sem volt populista. A dolog becsapós. Azért, mert valami népszerű, még nem lesz populista” – nyilatkozta lapunknak Dwayne Woods, aki még Donald Trump republikánus elnökjelöltről is azt tartja, hogy a politikus egyszerűen csak felkapja az amerikai jobboldalon népszerű témákat, de „ha a jelenség fő jellemzőit nézzük, akkor Trump sem nevezhető populistának”.
A populizmus egyik legfontosabb ismertetőjegye a mi és az ők, az átlagemberek és az elit szembeállítása. „Az elmúlt években az európai populista mozgalmak nagy része jobboldali volt, és egy részük a fasizmus ideológiájával is kapcsolatban áll. Azt állítják, a nemzeti identitás valami okból veszélyben van, így a mi és az ők szembenállást nemcsak az elit és a nép viszonyára alkalmazzák, hanem az idegenekkel, a kívülállókkal szemben is kiterjesztik” – magyarázza a chicagói professzor. A populizmus rendszerint valamilyen sokk hatására kezd el virágozni. Nyugat-Európa esetében ez annak a felismerése lett, hogy a bevándorló népesség erősen jelen van a társadalomban. „Ez a nacionalista felhang aztán egyéb ügyekkel, például a kapitalizmusellenességgel vagy a helyi problémákkal kapcsolódik össze. De a kapitalizmus vagy globalizáció elleni tiltakozás még nem tolja őket balra, mivel ezek a motívumok a fasizmusban is megjelentek” – véli Dwayne Woods.
Egy másik válság, a gazdasági krízis terméke, hogy az utóbbi időben megjelentek olyan baloldali populisták is, amelyek nem az nemzeti identitásra építik a politikájukat. Ilyen a spanyol Podemos vagy a görög Sziriza. „Az olasz Ötcsillagos Mozgalom bár mindkét oldalról merít, de a gondolkodásuk alapvetően a baloldali ideológiákban gyökerezik” – mondja az amerikai politológus, aki szerint bal- és jobboldali populizmus között ma már nincs éles határ. „Ezt francia Nemzeti Front sikere is mutatja, amely képes volt a munkásosztályból támogatókat szerezni annak ellenére is, hogy jórészt nem gazdasági kérdésekkel, hanem az identitással kampányolnak. Ugyanis az emberek úgy érzik, nem a kapitalizmus, hanem a bevándorlás fenyegeti az állásukat” – állítja a kutató, aki azt sem tartja ördögtől való ötletnek, ha a populisták kormányra kerülnek. „Talán bevisznek néhány illiberális elemet a demokratikus kormányzásba, de annyira nem radikálisok, hogy szisztematikus támadást intézzenek az egész intézményrendszer ellen. Olyanok, mint a többi politikus. Vannak jók, rosszak és hülyék. ”
A szakértő szerint a populisták kedvelt eszközével, a népszavazással sincs alapvetően baj, Svájcban például a népszavazás jelenti a demokráciát. Ha viszont ez nem része az intézményrendszernek, alááshatja a demokráciát. „Az EU-ban nem járható út, hogy egy, a demokrácia szabályainak megfelelően megválasztott kormány szerződést köt más kormányokkal, majd azt mondja, többé nem akarja a kötelezettségeit teljesíteni, és ezért népszavazást ír ki. Vagyis lehet, de az illiberális elem egy liberális demokráciában” – mond véleményt a populizmuskutató a Magyarországon tartandó népszavazásról.
A jövővel kapcsolatban nem sok jóval kecsegtet Dwayne Woods: „Az identitáspolitika örökké az európai politika része lesz. A populizmus válságokra ad választ, és ez mindig a nacionalizmus felé fogja vinni a jobboldalt. A demokratikus intézményrendszer legfeljebb annyit tehet, hogy kezeli a problémát.” A gond ugyanis az, hogy nincs pozitív válasz a populizmusra. A nacionalizmus ellentéte a multikulturalizmus valamilyen formája. De ezzel ma nem lehet választásokat nyerni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
