Térdre rogyott a kormány a multik előtt, és ennek a munkavállalók, a saját szavazói a kárvallottjai – kommentálta a Munka törvénykönyvének átírását Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke szerint a munkaidőkeret- változás az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, felhalmozódnak a kifizetetlen túlórák, általánossá válhat a heteken át tartó, pihenőnap nélküli munkavégzés – a tervezet egyetlen pontja sem szolgálja a munkavállalók érdekeit. Ugyanis szélsőséges esetben a munkásokat arra is rá lehet kényszeríteni, hogy 400 órával többet robotoljanak évente – ingyen. (Hogy világos legyen: ez tíz normál munkahetet jelent.)
Munka orrvérzésig
A szakszervezetek álláspontja szerint a szabályozást az autógyárakra szabták, és tényleg. Ugyanis a nagy üzemek – a győri Audi, az épp új gyárat építtető kecskeméti Mercedes, az esztergomi Suzuki és a szentgotthárdi Opel – krónikus munkaerőhiányban szenvednek. Ahogy a nagy beszállítóik is, nem véletlen, hogy például az autóbiztonsági felszereléseket gyártó svéd Autoliv üzemében – többek között a túlmunka miatt – sztrájk készül. És a helyzet az, hogy az autóipar mozgatja a mintegy 35 ezermilliárdos GDP húsz százalékát.
Továbbá ez az ágazat az, ami az évi 2 ezermilliárd forintos uniós támogatáson kívül biztosítja a gazdasági növekedést. Ha az autóipar belassul, akkor meghal a gazdasági növekedés. Ha úgy tetszik, a kormány saját elhibázott gazdaságpolitikáját veri le most a munkavállalókon.
A kabinet ugyanis az ország versenyelőnyét az olcsó munkaerővel kívánta biztosítani, épp ezért 2010 és 2015 között arra törekedett, hogy alacsonyan tartsa a fizetéseket.
Ezzel párhuzamosan viszont nem mondott le költségvetési bevételeinek egyetlen forintjáról sem, így a dolgozók bérét összesen több mint 63 százaléknyi adóteher (a munkavállaló és a munkáltató együttesen rótta le) nyomta. Így tovább gyengültek a fizetések – nem csoda, hogy 400 ezer magyar dolgozik külföldön. Az elvándorlás viszont krónikus munkaerőhiányt teremtett, amit a kormány képtelen ellensúlyozni (még úgy is, hogy sok tízezer ukrán vendégmunkást csábít be). Így egyetlen útja maradt: olyan szabályokat alkotni, melyek biztosítják, hogy a kieső munkaerőt az itthon maradók túldolgoztatásával pótolják.
Éppen ezért hamis az az érv miszerint a Munka törvénykönyvét azért kell átírni, hogy a dolgozók „a változó gazdasági környezetben is megtarthassák munkahelyüket”.
Pár hónapja ez a kormány még arról beszélt, hogy a munkaerőpiac mindenkit felszív kínjában – még a közmunkásokat is.
Jelen állás szerint a kormány hajlandó egyeztetni a szakszervezetek által élesen bírált, a Munka törvénykönyvének munkaidőszervezésre vonatkozó részeit módosító törvényjavaslatról. Értesüléseink szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) következő, május 3-i ülésének módosított napirendjén már szerepel is a téma a költségvetés és az adótörvények mellett. Az érdekvédők nyitottak az egyeztetésre – még ha a törvényjavaslat benyújtása előtt erről a kormány meg is feledkezett.
A szakszervezetek szerint a 3 évre vetített munkaidő-elszámolás átláthatatlanná teszi a ledolgozott munkaidő és a pihenőidő, valamint a dolgozókat jogosan megillető bérek és pótlékok nyomon követését, és tartósan kiszámíthatatlanná teszi a munka és szabadidő, ezen belül a családdal elöltött idő tervezhetőségét. A dolgozók pótlékainak, munka- és pihenőidejének elszámolását és kifizetését már eddig is elhúzhatták a munkáltatók akár egy évig, ez nőne most 3 évre. Pedig az egyéves elszámolás miatt is jogviták, perek vannak folyamatban, például az Audinál.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!