A betegek és a kórházak is akkor járnak a legjobban, ha a másik jogait tiszteletben tartják, ehhez persze nem árt, ha ismerik is azokat – vallja Novák Krisztina, a most megalakult Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ főigazgatója. A meglehetősen bürokratikusan csengő név mögött komoly a feladat: „gatyába kell rázni” a nagyon is elhanyagolt betegjogi védelmet.

 
Novák Krisztina (Németh András Péter felvétele)

– Édesapám, keresztapám is orvos, édesanyám szociális területen dolgozik, igazán benne éltem ebben a világban – kezdte a beszélgetést a jogász-közgazdász végzettségű főigazgató, Novák Krisztina. – Egyszer hallottam egy beteget panaszkodni, hogy nem beszélnek vele hosszasan, mire berontottam apukám szobájába, feldúltan, hogy mégis, hogyan gondolja ezt. Ő csak annyit kérdezett: mégis mikor, amikor 60 másik beteg vár rám? Akkor megértettem mindkét oldalról a nyomást és a tehetetlenséget, átélem és átérzem mindkét oldal problémáját és csak annyit tűztem ki célul: mindig úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak!

– A betegjogi képviselők neve most is ott lóg az intézmények falán, mégis mi változik?

– Végre van egy központ, ahová bárki tud fordulni, legyen az a panaszos, a hezitáló orvos, maga az intézmény. Itt talál egy, a praxisból érkező szakértői csapatot, akik minden ügyön végigrágják magukat és akár általános, a későbbiekben útmutató megállapításokat tesznek. Eddig sokszor ad hoc, a betegjogi képviselő személyiségétől függően folyt a jogvédelem, ez a jövőben egységes irányelvek és etikai kódex alapján történik majd.

– De hát volt már egy ilyen központ. A képviselők is a régiek?

– A jogok védőivel nem is volt baj, leültem, egytől egyig mind a 97-tel, láttam bennük a hivatástudatot és elszántságot. Csakhogy nemigen volt hátországuk, eddig leginkább alapítványi szemlélettel működött egy nagyon is hivatali hátteret igénylő rendszer. Ezt kell most felépíteni.

– Mik az elvárások a képviselőkkel szemben?

– A hivatástudaton kívül? Arra kértem őket, hogy legyenek rugalmasak. Van most is közöttük, aki akár este 10-kor is felveszi a telefont, ha panasz van, de akár azonnal kocsiba is vágja magát, ha valaki azt kéri, menjen a helyszínre, mert gondja van. Persze ez nem alapkövetelmény, de az üzenete fontos. Azon akarunk segíteni, hogy mindenki megkapjon minden tájékoztatást, a kezelésével összefüggő papírokat, korrekt legyen a beutalási rend, és ha mégis úgy érzi, sérülnek a jogai, panaszt tudjon tenni. Ami viszont új: nem a büntetés lenne a cél, hanem az egyezségre törekvés és az, hogy a jelzések nyomán javítsanak az ellátáson.

– Hogy tudják elérni, hogy a betegek merjenek lépni és egyenrangú félnek érezzék magukat?

– Nem gondolom, hogy a betegek, gondozottak félnének, de a jó kommunikáció sokat javíthat a jelenlegi helyzeten. Hogy elhiszik, segítséget kapnak, ha tanácstalanok. Az a mondás, hogy „azt tedd mással, ami neked is jólesne”, azt jelenti számomra, hogy mindenfajta ellátásban alapkövetelmény kell legyen az emberi méltóság tisztelete.

– És ebben a kórházak, intézmények is partnerek?

– Megértik, hogy ez nekik is érdekük. Már maguk jelentkeznek, megyek a kórházszövetség kongresszusára is, látom, hogy nagyon is szeretnének kapaszkodókat kapni betegjogi kérdésekben. Lassan megértik: mindenki akkor jár a legjobban, ha a másik jogait tiszteletben tartja, ehhez persze nem árt, ha ismeri is azokat.

Ami a törvény szerint megillet minket:

 egészségügyi ellátáshoz való jog
 emberi méltósághoz való jog
 kapcsolattartás joga
 gyógyintézet elhagyásának joga
 tájékoztatáshoz való jog
 önrendelkezéshez való jog
 ellátás visszautasításának joga
 dokumentáció megismerésének joga
 orvosi titoktartáshoz való jog

Most 97 jogvédő – 41 beteg-, 38 ellátott, 18 gyermekjogi képviselő – és 7 önkéntes dolgozik az országban, a fővárosi központon kívül hét területi irodán. Ha kórházba kerülünk, elvileg tudnunk is kell erről, hiszen az elérhetőségüket kötelező minden intézményben kifüggeszteni. Hozzájuk fordulhatunk, ha a gyógyítás melletti bánásmóddal van bajunk. 2011-ben 8880 esetben fordultak a képviselőkhöz panasszal, 1129-szer lett „ügy” a dologból, és 862 intézkedés történt. A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérelmére érkezett a legtöbb panasz, a második leggyakoribb az emberi méltósághoz való jog megsértése, illetve a nem megfelelő, vagy elmaradt tájékoztatás. Ezentúl zöld számon és e-mailen is panaszt tehetünk: a központ honlapja virtuális panaszládaként működik.

Címkék: Interjú, egészségügy, kórház-ellátás-ápolás, beteg-betegség, jog

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!