A hazai unortodox gazdaságpolitikát is maga alá temetheti az amerikai államadósságról folyó washingtoni vita. A forint és a magyar állampapírok évek óta a válságkezelésre fordított dollárhullámokon szörfölnek.
Hírnek nagyon érdekes, de közép-európai szemmel nézve látszólag érdektelen az Egyesült Államok részleges fizetésképtelensége. Csóválhatjuk a fejünket, hogy a szövetségi kormány fizetés nélküli kényszerszabadságra küldött 800 ezer állami alkalmazottat. Bezártak az állatkertek, nem nyitnak ki a múzeumok, takarékra állította magát az FBI. Talán most még Facebookon is szabadabban cseveghetünk, hiszen a kémkedést is szövetségi pénzből finanszírozzák. Persze, együtt érezhetünk azzal a 30 millió szegény amerikaival, akikre Barack Obama elnök kiterjesztené az egészségbiztosítást, de a szélsőséges honatyák inkább az államcsődöt bevállalnák, csakhogy elbukjon az elnök egészségügyi reformja.
Hogy mire föl ez az őszi washingtoni dráma, amikor nálunk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még épp csak benyújtotta a költségvetés tervezetét? Tudni kell, hogy Amerikában nem decemberben, hanem szeptember végén zárul a költségvetési év. Ráadásul a washingtoni alkudozás még csak nem is az egész évi büdzséről indult meg, hanem csupán egy karácsonyig érvényes ideiglenes költségvetésről, ami időt adna a képviselőknek és a szenátoroknak, hogy egyezségre jussanak az elnökkel. Láttunk már ilyet. Az elmúlt években minden ősszel tanúi lehettünk ennek a huzavonának. Ám részleges fizetésképtelenségre 1996 óta nem volt példa az Egyesült Államokban.
A szövetségi költségvetésnél jóval nagyobb tétje van a világ számára, s természetesen a mi számunkra is az amerikai államadósságról folyó alkudozásnak, melynek a határideje október 17. Nem csupán az Egyesült Államok tényleges fizetésképtelensége a tétje a jelenleg 16,7 milliárd dolláros államadósság-limit megemelésének, ennél sokkal nagyobb hatású a válságkezelés sorsa. Az elmúlt öt évben az USA ezermilliárdos tételekben szórta az adófizetők pénzét a tőzsdeparkettekre, hogy élénkítse a halódó piacokat. Ebből a pénzből nem csak a spekulánsok profitáltak, hanem a bajba jutott államok is erre támaszkodhattak.
A nálunk Matolcsy György által meghonosított gazdaságpolitikai unortodoxia is a válságkezelés dollárhullámain szörfözik. A piacokra áramlott pénz ugyanis a helyét keresve hamar megtalálta az olyan feltörekvő országok államkötvényeit, mint például hazánk is. De nem csak a magyar államadósság finanszírozása nehezülne meg az amerikai válságkezelés takaréklángra állítása nyomán. A Magyar Nemzeti Bank hónapok óta tartó kamatcsökkentése is elképzelhetetlen lenne e nélkül. Mert a dollárt gyengítő amerikai válságkezelés tartja ébren a befektetők érdeklődését a feltörekvő devizák iránt. Ilyen a forint is.
Hogy mennyire vékony jégen táncol a magyar kormány gazdaságpolitikája és a jegybank monetáris politikája, abból nyáron kaphattunk egy kis kóstolót. Amint arra kezdett spekulálni a piac, hogy az amerikai pénzcsapot elzárják, hetekre elfogyott a levegő a magyar állampapírok és a forint piacán. A befektetők elfordultak a magyar eszközöktől, s a pénzük robbanásszerűen átáramlott a fejlett országok állampapírpiacára.
A leállás haszonélvezői: Az amerikai kormány leállásának nincsenek nyertesei – nyilatkozta a sajtónak pénteken Barack Obama, aki gyalog sétált el egy közeli étterembe, hogy elfogyassza ebédidőben megkívánt szendvicsét. Nem mindenki olyan borúlátó, mint az elnök. A Washington Post munkatársainak például hét csoportot is sikerült összeszednie, akiknek kifejezetten előnyös a leállás. Első számú nyertesekként említik a közösségi kerékpár-szolgáltatás üzemeltetőit, akiknek rekordokat döntött a forgalma október elseje óta. A közlekedési minisztérium munkatársa szerint sok ember testmozgással igyekszik levezetni az utóbbi pár nap alatt felgyülemlett feszültséget. A biciklikölcsönzők mellett a komikusoknak is Kánaán a leállás. Ennyi témával rég szolgált már közéleti-politikai esemény, mint amilyennel a mostani. A humorizálásba ráadásul nemcsak a hivatásos humoristák szálltak be. A Facebookon, Twitteren milliók gyártanak új vicceket a kormányzati káosz kapcsán. A washingtoni éttermek ebédforgalma is nagyot ugrott. Talán nem meglepő az sem, hogy a menük mellé italként jóval többen választottak alkoholt, mint üdítőt a héten. A kényszerszabadságra küldött személyzet tagjai közé tartoznak a kormányzat által fenntartott épületek takarítói is. A színültig megtelt kukák igencsak vonzzák a városi patkányokat, amik nem szégyenlősködnek, ha egy nagy kupac szemetet túrhatnak fel. Akciófilmben érezhették magukat a héten azok az ingázók, akik életük jelentős részét a washingtoni dugókban töltik. A héten azonban annyira üresek voltak az utak, hogy még az éjszaka megszokott tempónál is gyorsabban lehetett közlekedni. Virágkorukat élik a városban a magánmúzeumok is. A kultúrára éhes turisták és helyiek, az állami múzeumok zárva tartása miatt kénytelenek ezeket a gyűjteményeket megtekinteni. A Washington Post munkatársai a leállás hetedik nyerteseiként saját magukat, újságírókat említik, sőt még azt is bevallják, kifejezetten élvezik, hogy emiatt az ügy miatt egy perc szabadidejük sincsen. (K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!